A kilépést azért szavazta meg Nagy-Britannia polgárainak a többsége, mert ellenezte Brüsszel központosító törekvéseit, féltette a brit szuverenitás sérthetetlenségét. Eleme volt ennek a problémakörnek az unión belüli szabad munkavállalás is, hiszen a brit konzervatív párti kormány választási ígérete volt, hogy korlátozza a bevándorlók számát, a munkavállalók pedig egyre özönlöttek, különösen Kelet-Európából. A kormány azt szeretné, hogy a munkahelyeket britek töltsék be.

Vasárnap még arról írt a Sunday Times, hogy a vállalatoknak jelenteniük kell a munkaügyi hatóságoknak, hogy hány külföldit alkalmaznak. A lap erről felháborodott hangú kommentárt közölt, majdhogynem fasisztának bélyegezve az illetékeseket. A szóvivő válaszul előbb azt hangsúlyozta, hogy nem név szerinti felsorolást és személyes adatokat kérnének, csupán egy számot, hogy a kormánynak pontosabb rálátása legyen a munkaügyi viszonyokra.

Estére bejelentették, hogy a rendelkezés kibocsátásától eláll a kormány. Amihez hozzátehetnénk, hogy a britek bizonyos gyengén fizetett és odaadást követelő foglalkozásokra nem is jelentkeznek, s nem csak pincérnek vagy mezőgazdasági idénymunkásnak, hanem még ápolónőnek sem, ami valaha szociális érzékű úrilányok kedvelt foglalkozása volt, manapság azonban több tízezernyi színes bőrű vagy Fülöp-szigeteki tölti be a kórházi ápoló munkahelyeket Angliában. A Fülöp-Szigeteken tucatnyi szakiskola egyenesen a brit kórházak szükségletének kiegészítésére képez ki százakat.

Nagy küzdelem folyik azért, hogy a londoni City a Brexit után, és a hivatalos kilépést megelőző időszakban is megőrizze vezető szerepét, mint legfontosabb európai pénzügyi és bank-központ. Frankfurt már jó ideje szeretné átvenni ezt a szerepet Londontól, és a hétfői Financial Times arról ír, hogy Németországban a bankárok jövedelmére vonatkozó munkaügyi törvényeket is készek megváltoztatni, csakhogy odacsábítsák pénzintézetek tucatjait.

A britek keresik a lehetőséget, hogyan őrizhetnék meg az unión kívül is hídszerepüket Európa és a világgazdaság között. Hírek szerint több amerikai bank valóban elköltözne a Cityből, de nem Frankfurtba - amit közölük néhányan túl provinciálisnak tartanak -, hanem inkább vissza az Egyesült Államokba.

Theresa May bejelentette, hogy május után beindítja a Brexit-tárgyalásokat, és több szakértő taktikailag hibás lépésnek tartja, hogy közölte a dátumot. Egy brüsszeli tárgyaló megbízott pedig azt jósolta - névtelenül -, hogy a tárgyalások "zűrösek és olykor igen kellemetlenek lesznek", mert a maradék huszonhét tagország minden eszközzel érvényesíteni akarja majd a saját érdekeit.