Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

Csatáznak az ENSZ-ben, miközben Aleppót bombázzák

Tovább hullanak a bombák a szíriai Aleppo keleti, lázadók uralta részére, miközben az ENSZ-ben egyre távolabb kerül a megoldás lehetősége. A nyugati hatalmak szerint Oroszország összefogott a szíriai rezsimmel, „hogy háborús bűnöket hajtson végre”.

Miközben lángolnak a házak Aleppo ostromlott keleti felén és rendszeresen látni a romok alól kihúzott gyerekekről készült videókat, most már vízhiány is fokozza a lakosok szenvedését. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában is csata folyik.

Az Egyesült Államok „barbarizmussal” vádolta meg az Aszad-kormányt és szövetségesét, Oroszországot. A brit nagykövet azt mondta: az oroszok Aszad elnökkel szövetkeztek, hogy „háborús bűnöket hajtsanak végre”.

Bár ők hívták össze az ülést, amikor Szíria képviselője kapta meg a szót, kivonultak a Tanács üléséről. Csatlakozott hozzájuk a francia ENSZ-nagykövet is.

A nagy nehezen kialkudott szíriai tűzszünet a múlt héten omlott össze, azután, hogy az amerikai légierő egy tévedésnek minősített légicsapásban többtucat szíriai kormánykatonát ölt meg. Ezt követően támadás ért egy Aleppóba tartó ENSZ-segélykonvojt. 20 sofőr és segélymunkás halt meg, a nyugati hatalmak a szíriai kormányt és Oroszországot vádolták.

A szíriai rezsim a lázadók erők szerint a „felperzselt föld” taktikájával akarja kiszorítani őket az ősi Aleppo rommá bombázott keleti részéről.

A kormány orosz és iráni támogatással, valamint iraki és libanoni sííta milíciák bevetésével csütörtökön új offenzívát indított, ami a lázadók, aktivisták és helyi lakosok szerint több, mint 200 ember halálát okozta.

A szíriai konfliktus a nagyhatalmak közvetett háborúja is és az Egyesült Államok igyekezett új beállítani, hogy a rendezést Oroszország akadályozza:

„Béke helyett Oroszország és Aszad háborúznak. Ahelyett, hogy segítenének a civilek számára életmentő segély bejuttatásában, humanitárius konvojokat, kórházakat és a mentőket bombázzák” – mondta Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet.

Borisz Johnson brit külügyminiszter korábban elismerte: nincs konkrét nyugati katonai stratégia, Moszkvát meg kell szégyeníteni „a nemzetközi közvélemény bírósága” előtt.

Vitalij Csurkin, Oroszország képviselője erre azzal válaszolt, hogy „Szíriában többszáz csoportot fegyvereznek fel. Aleppo keleti részén 20 csoport 3 és félezer harcosa, köztük a Dzsabat-al Nuszra tartózkodik. Páncélosaik és tűzérségük is van és saját fegyvereket is gyártanak. Ezt nem tudnák nyugati szövetségeseik, így az Egyesült Államok nélkül megvalósítani. Így szinte lehetetlen elhozni a békét”.

Közben a keleti városrészben, a mentéseknél segédkező legendás Fehér Sisakok szolgálat azt jelentette, hogy három orvosi létesítményét és két központját érte légitámadás. A hétvége óta meghalt emberek számát minimum 90-re becslik, de még sokan lehetnek a romok alatt is.

Kelet-Aleppóban elterjedt, hogy a kormányhadsereg földi támadást tervez. Egy nyugati diplomata szerint azonban csak olyan súlyos atrocitással lehetne megszerezni a városrészt, amely évtizedeken át megmaradna a köztudatban.

Úgy tűnik tehát, hogy tovább tart majd a bombázás, hacsak a nagyhatalmak nem parancsolnak megálljt helyi szövetségeseiknek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×