Ami a hisztériát illeti, több francia újságíró távolról sem demokratikus kijelentéseket tett az elmúlt napokban a Brexit kapcsán. Hogy csak egyet említsünk: a befolyásos balliberális Le Monde című napilap munkatársa, Helene Bekmezin az idősebb korosztályt büntetné, amiért az masszívan a kilépés mellett foglalt állást. Egy tweet üzenetben azt írta: a szavazati jogot a vezetői jogosítványhoz hasonlóan egy bizonyos kor után vissza kellene vonni.

Mások egyenesen amiatt dühöngtek, hogy egyáltalán hagyták a népet szavazni. Ezzel kapcsolatban több elemző ironikusan meg is jegyezte: a mai háborgók biztosan más hozzáállást mutattak volna, ha a maradás pártiak nyernek, hozzátéve, hogy az ilyen fajta demokraták számára egy népszavazás azonnal problémává válik, mihelyt nem az általuk elvárt eredmény születik.

A hisztérikus hangulatot az is fokozza, hogy a vezető politikusok és a mértékadó média úgy állítják be a Brexitet, mintha a britek Európából és nem az Európai Unióból lépnének ki. A katasztrofális forgatókönyveket vizionáló elemzések pedig burkoltan vagy nyíltan azt az üzenetet hordozzák, hogy az Unión kívül nincs élet.

A józanabb elemzők figyelmét nem kerülte el, hogy Francois Hollande államfő és több szocialista politikus a britek minél gyorsabb távozását sürgetik, holott a Lisszaboni szerződés 50. paragrafusa szerint az Unióból kilépni kívánó tagállamnak két év áll rendelkezésére, hogy azt megszervezze és lebonyolítsa. Ennek kapcsán többen úgy vélik, a sürgetéssel Hollande-ék valójában meg akarják félemlíteni azokat a tagországokat, amelyek hasonló népszavazás kiírásában törnék a fejüket.

Ami az Európai Unió jövőjét illeti, abban csaknem minden francia politikus egyetért, hogy változásokra van szükség a közös ügyek intézésében, ugyanakkor a szélsőjobboldali Marine Le Pen kivételével mindenki kizártnak nevezte, hogy népszavazást írjanak ki az ország uniós tagságáról. A kérdés kapcsán Alain Juppé volt külügyminiszter és potenciális jobboldali elnökjelölt úgy vélte: egy ilyen lépéssel tálcán kínálnák fel az országot a már említett Marine Le Penéknek, ami azt jelenti: a vezető politikusok tisztában vannak azzal, hogy ha népszavazásra kerülne sor, úgy a franciák többsége a kilépés mellett voksolna.

Baloldali kötődésű szuverenitás pártiak mindeközben azt kifogásolják, hogy a francia politikai elit nem hajlandók szembenézni a Brexit valódi okaival, nem látják, hogy Nagy-Britanniában a kisemberek, általában a szegényebb rétegek lázadtak fel a globalizált elit ellen. Szerintük ugyanez az életérzés Franciaországban is jelen van, és e csalódott társadalmi rétegek számára megnyugtató politikai válaszokat kellene adni.

Mások a brit népszavazást a berlini fal leomlásához hasonlítják, és arra figyelmeztetnek: a globalizált elit különböző manőverekkel esetleg „ellophatja” azt, vagyis előfordulhat, hogy a népakaratot mégsem fogják tiszteletben tartani. Az alternatív hírekre szakosodott Agence Info Libre internetes hírügynökség ezzel kapcsolatban a Goldman Sachs bank elnökének tweet-üzenetére hívta fel a figyelmet, melyben Peter Sutherland úgy fogalmaz: mellőzni kell a népszavazás eredményét.