Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

4000 további katonával üzen a NATO Moszkvának

Négyezer katonát telepít a NATO a balti államokba és Lengyelországba, hogy ezzel üzenjen a fenyegetőnek tartott Moszkvának. Oroszország és az Észak-Atlanti szövetség között egyre feszültebb a viszony és nyugati vezetők azzal vádolják az oroszokat, hogy azok a NATO keleti határállamait fenyegetik.

4000 főből álló, többnemzetiségű erőt küld a NATO az Oroszországgal határos Lengyelországba és a balti köztársaságokba – jelentette be Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára.

Az észak-atlanti védelmi szervezet védelmi miniszterei a tervek szerint kedden hagyják jóvá a telepítést.

Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta sürgette, hogy a NATO fokozza jelenlétét területükön.

Brüsszelben Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, „négy ütőképes dandárt” telepítenek az említett országokba, „hogy megvédjük szomszédságunk biztonságát. Ez világos jelzés lesz arra, hogy megvédjük bármely szövetségesünket”.

Stoltenberg, aki 2009-es kinevezése idején még a Moszkvával való párbeszéd híve volt, de később határozott bírálójává vált, nem említette név szerint Oroszországot.

Mások azonban igen. Philip Breedlove négycsillagos tábornok, a szövetség májusban leköszönt európai parancsnoka például februárban azt mondta „Oroszország létében fenyegeti a nyugatot”. Néhány hete már arról beszélt: a NATO-nak proaktív módon párbeszédet kell kezdenie Moszkvával „a nagyobb bajok megelőzésére”.

Utódja, Curtis Scaparrotti tábornok viszont azt mondta: a Szövetségnek képesnek kell lennie „már ma este harcolnia”.

Korábban napvilágra került NATO-elemzések szerint Moszkva – ha akarná – napok alatt megszállhatná a balti államokat és az észak-atlanti erők mindössze fékezhetnék az inváziót.

Sir Richard Shrieff volt európai NATO helyettes főparancsnok szerint akár atomháború is kirobbanhat Oroszországgal. Szerinte Moszkva azzal az okkal támadhatná meg a balti államokat, hogy védelmébe kell vennie az ott élő orosz etnikumot.

A baltikumi oroszok nyelvhasználatának és állampolgári jogainak ügye a három volt szovjet tagállam függetlensége óta heves vitákat szült.

Shireff tábornok szerint a NATO-nak nem szabad gyengének mutatkoznia.

Oroszországban viszont úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a NATO a korábbi szóbeli egyezségeket felrúgva egyre közelebb húzódott határaikhoz, amit fenyegetésnek tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×