Infostart.hu
eur:
361.65
usd:
311.16
bux:
131696.18
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Amerika az új Svájc?

Erős fenntartással kezeli a francia politikusok és a média egy része a Panama-papírok néven elhíresült offshore-botránnyal kapcsolatban megjelent információkat, és egyre többen vannak azon a véleményen, hogy valójában manipulációról van szó, amelynek szálai az Egyesült Államokba vezetnek.

Miközben Francois Hollande államfő köszönetét fejezte ki azoknak a személyeknek, akik nyilvánosságra hozták a Panamában bejegyzett és az ottani Mossack Fonseca nevű ügyvédi iroda által kezelt offshore cégek tulajdonosainak listáját, illetve vizsgálatokat és példás büntetést helyezett kilátásba az ügyben, a történet kapcsán komoly vita bontakozott ki Franciaországban.

Több újságíró és elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a számos ismert politikus, vállalkozó vagy sportoló nevét tartalmazó névsor önmagában semmit sem jelent, hiszen offshore cégek alapítása nem bűncselekmény, és ezt a véleményt hangoztatta egy interjúban a Mossack Fonseca ügyvédi irodával együttműködő Société Générale nevű francia bank elnöke is.

Egyes oroszbarát politikusok, például a jobboldali Republikánusokhoz tartozó Thierry Mariani, vagy Jean-Luc Melenchon, a Baloldali Párt vezetője azt furcsállták, hogy a kiszivárogtatott listán nem találni amerikai vezető politikust. Mások önmagában beszédes elemként értékelték, hogy bár Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem érintett az ügyben, több vezető európai lap az ő fényképével illusztrálta az újabb „botrányt”, azzal az indoklással, hogy néhány közeli barátja vagy ismerőse is szerepel a panamai listán.

Ezzel kapcsolatban Michel Collon, a Franciaországban is komoly figyelemmel kísért, baloldali kötődésű belga újságíró úgy vélte, az ügy hátterének megértéséhez valójában azt kell vizsgálni, hogy kik nem szerepelnek a kiszivárogtatott listán. Megállapítja, hogy a jelek szerint egyetlen amerikai bank, befektetési alap, kongresszusi képviselő vagy NATO parancsnok sem érintett.

Az újságíró szerint ezt a furcsa tényt valószínűleg nem az magyarázza, hogy az említett kör ma született bárányokból állna, hanem az, hogy az ügyet feltáró Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumát teljes egészében amerikai alapítványok vagy pénzügyi alapok, például a Ford-, a Rockefeller-, vagy a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozzák.

De a nyilatkozatok szerint az ügynek van egy másik vetülete is. Egy német pénzügyi szakértő szerint például az Egyesült Államok valójában meg akarja szerezni az adóparadicsom-piacot, és a jelenlegi struktúrákban elhelyezett, mintegy 30-40 milliárd dollárra becsült pénztömeget saját területére, a jelenleg is adóparadicsomokként működő Nevada, Dél-Dakota, Delaware vagy éppen Wyoming államokba akarja átpumpálni.

A Boulevard Voltaire nevű francia internetes lap egyik elemzője ezzel kapcsolatban az amerikai Rotchild and Co. nevű cég vezérigazgatóját idézte, aki tavaly szeptemberben a Bloomberg hírügynökségen keresztül azt üzente a világ gazdagjainak: biztonságosan, adómentesen, kormányaik kutakodásától megkímélve telepíthetik vagyonukat az Egyesült Államokba, hozzátéve, hogy egyesek már „új Svájcként emlegetnek bennünket”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

Hortay Olivér a stratégiai tartalék újbóli felszabadítása után: Magyarország mennyiségi oldalról „rendben van”

A gazdasági és energetikai miniszter összesen 575 millió liternyi tartalék üzemanyag felszabadítására adott utasítást az ellátás zavartalanságának biztosítására; a biztonsági kőolajtermék-készletet legkésőbb június 30-ig vissza kell tölteni. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a döntés alapján az új kormány fenntartja a védett árat, az ehhez szükséges üzemanyag-mennyiséget a stratégiai készletek egy részének további felszabadításából fedezi.

Orbán Viktornak üzent Magyar Péter, keményen odamond

Az új miniszterelnök ismét a végkielégítésről posztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, ahol feladata az állomány véleményének becsatornázása lesz. A politikai erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek: a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó szavazók körében, miközben a Fideszé 23 százalékra csökkent. Török Gábor politológus szerint a Tisza lendülete addig tarthat ki, amíg nem jelenik meg egy valódi, fajsúlyos kihívó a politikai palettán, a 2026-os választások egyik legfontosabb kérdése pedig éppen az lesz, feltűnik-e egy ilyen szereplő és honnan érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×