Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

"Nem a gének, az élet sokkjai okozzák a depressziót"

Nem genetikai hibák, hanem az élet során elszenvedett traumák okozzák általában az elmebetegséget - állítja egy új amerikai tanulmány. Az elmélet azoknak a nézeteit erősíti, akik szerint nem a gyógyszeres kezelés, hanem a terápia jelenthet kiutat.

Az elmebetegségeket általában az élet megrázkódtatásai, például a gyerekkori bántalmazás és zaklatás vagy a munkahely elvesztése okozza - állítják amerikai kutatók. Közben túl sok pénzt költenek el a genetikai és biológiai okok kutatására - panaszolták fel brit pszichológusok.

A Translational Psychiatry magazinban kedden megjelent tanulmány szerint még a depressziósnak tenyésztett kísérleti patkányokat is sikerült "jobb kedvre deríteni" terápiával.

A kutatás reményt adhat azoknak a betegeknek, akik eddig azt hitték családi kórtörténetük miatt lettek depressziósak.

A tudósok két patkánycsoportot vizsgáltak, az egyiket szándékosan depresszióra hajlamosnak tenyésztették. Amikor sokkal kellemesebb környezetbe helyezték őket, látványosan javult az állapotuk.

"Egyfajta patkány-Disneylandbe tettük őket és pszichoterápiát kaptak" - mesélte Rédei Éva, a chicagoi Northwestern University professzora, aki a budapesti Semmelweis egyetemen írta PhD dolgozatát.

A patkányok két csoportját egy hónappal később egy vízzel teli tartályba helyezték. Az egészségesek megpróbáltak kijutni és a korábban a vízben csak lebegő, depressziós állatoknál is előjött az életösztön és kapálózva próbáltak menekülni.

"Nem mutattak elkeseredést" - jegyezte meg Rédei professzor. A kutatók ezek után az egészségesnek tenyésztett patkányokat helyezték rendszeresen stresszhelyzetbe, aminek nyomán depresszió alakult ki náluk és így nem próbáltak kimenekülni a vizes tartályból.

Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy jelentős mértékben a környezeti hatások okozzák az elmebetegségeket, többek között a depressziót.

Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor világszerte többszáz millió dollárt költöttek el az elmebetegségeket feltételezések szerint kiváltó gének kutatására és antidepresszáns gyógyszerek kifejlesztérére.

Peter Kinderman, a Liverpooli Egyetem Klinikai Pszichológia professzora a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, az ilyen kutatások elterelik a figyelmet arról, hogy az agy és a gének ugyan szerepet játszanak a depresszió kialakulásában, de nem túl nagyot.

"Amikor megugrik a munkanélküliség, akkor mérhetően nő az öngyilkosságok száma... ha valaki gyermekkori traumákat él át, akkor azok nagyon erős indikátorai annak, hogy valaki felnőttként pszichózis alakulhat ki nála".

Brit statisztikák szerint a felnőttek közel fele élete során átesik valamilyen mentális problémán és a háziorvosi vizitek egyharmada során mentális panaszok miatt kérnek segítséget a betegek. A szigetországban minden negyedik embernél állapítottak meg valamilyen elmezavart, leggyakrabban depressziót.

Mint a Telegraph című lap megjegyzi: a nyugati világban Nagy-Britannia hetedik azoknak az országoknak a sorában, ahol a legtöbb antidepresszánst írják fel. Négymillió brit szed ilyen tablettákat, kétszer annyian, mint egy évtizede.

Richard Bentall - szintén a Liverpooli Egytem professzora - "tragédiának" nevezte, hogy a Brit Orvosi Kutatótanács, leginkább genetikai és nem a környezeti faktorokat vizsgáló kutatásokra ad pénzt.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×