Ezzel kapcsolatban megértéssel nyilatkozott arról, hogy a szervezet kelet-közép-európai tagjai nem tudnak akkora terhet vállalni ezen a téren, mint Németország.  De úgy vélte, hogy az az Európai Unió értékrendszerének durva semmibevétele, ha egyes uniós tagállamok nem hajlandók iszlám vallásúak befogadására. 

A Kereszténydemokrata Párt gyűlésén hangsúlyozta azt is, hogy a szülőföldjükről elüldözött személyek zömének Németország csak addig biztosít menedéket, ameddig hazájukban nem sikerül megvalósítani a békét. Kijelentése utalás a lakosság körében egyre erősödő aggodalomra a menekültek folyamatos beözönlése miatt.

Ez meglátszik a kormányon lévő kereszténypártok támogatottságának csökkenésében is. De a kancellár népszerűsége is hanyatlóban van, mert a Focus hírmagazin megbízásából készült legújabb felmérés alapján a válaszadók csaknem 40 százaléka elérkezettnek tartja az időt Angela Merkel lemondására a menekültkérdésben tanúsított magatartása miatt. 45 százalék viszont úgy vélte, hogy a válság kezelése nem ad okot erre. 

A lakosság elbizonytalanodásában komoly szerepet játszik a kormánykoalícióban részt vevő két kereszténypárt, a CDU és a CSU közötti viszály is. A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU élén álló Horst Seehofer ugyanis ismételten követeli az országba érkező menekültek számának drasztikus visszaszorítását, amit a kancellár kezdettől fogva elvetett. 

A koalíciós vezetők múlt csütörtökön, a kancellári hivatalban ugyan egybehangzóan elfogadták a menekültkérdés reformját, Horst Seehofer azonban a hét végén bejelentette, hogy az elkövetkező napokban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. 

Seehofer utazásának időzítése megütközést váltott ki Berlinben, annál is inkább, mert a moszkvai kormány az elmúlt napokban - egy orosz származású kislány állítólagos berlini meghurcolása miatt - a hidegháborús időszak kommunista propagandáját is megcsúfoló módon támadta Németország menekültpolitikáját.