Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke barátságosan lapogatta a brit kormányfő hátát, és gourmet vacsorára látta vendégül a kilenc tagú londoni tárgyaló küldöttséget, de a csomag, amit a David Cameron kívánságaira adott válaszként helyezett az asztalra, az angol miniszterelnök szerint túl sovány, nem kielégítő.

A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy a britek azt semmiképp nem tudják kikerülni, hogy a szigetországban dolgozó külföldiek, például a lengyelek vagy a magyarok, ne vehessenek fel és küldhessenek haza gyermektartási pótlékot az otthon maradt gyerekeik után. Ez jelenleg összesen körülbelül 14 milliárd forintnak megfelelő kiadást jelent az angol államkassza számára. Cameron azzal érvel, hogy Lengyelországban, Magyarországon vagy Romániában kevesebbe kerül a gyerekek eltartása, tehát kisebb összegű átutalás is kielégíthetné az igényeket.

De ez csak az egyik probléma. A brit kormány szeretné, ha az uniós beözönlők nem a szociális segélyrendszer kihasználásának a lehetősége által ösztönözve jönnének ide, nem azért, hogy munkanélküli segélyt és magukkal hozott betegségeikre ingyenes orvosi ellátást kapjanak. A helyzet az, hogy egyrészt a britek javarésze is így gondolkodik, miközben szenved a túlterhelt egészségügy bajaitól, másrészt nagyon sokan megelégelték az uniós szabad munkaerővándorlás Anglia számára hátrányos velejáróit. Például az elhelyezkedési lehetőségek fogyatkozását, tehát azért is szavazott a konzervatív jelöltekre legutóbb, mert a párt megígérte, hogy felső határt szab a bevándorlásnak.

A kormány az érkezés utáni első négy évre megvonná a segélyeket és adókedvezményeket. Ez persze szabályok módosítását kívánná meg Brüsszeltől, amire nem szívesen hajlik. Cameron egyelőre azt az ígéretet kapta Junckertől - lehet éppen akkor, amikor a homár és a különleges mártással felszolgált rombuszhal került az asztalra - hogy e kívánság teljesítésén Brüsszelben gondolkodni fognak, de cserében Londonnak is szabnának bizonyos szigorú feltételeket. Nesze semmi, fogd meg jól.

Vacsora után Cameron azt mondta: "Ha a megegyezés nem elfogadható, el kell utasítani. Jelenlegi formájában nem kielégítő számunkra, de bizakodunk, és a tárgyalásokat folytatjuk." Amihez Philip Hammond külügyminiszter hozzátette: "Ha a bevándorlást nem lehet szabályozni, a bentmaradásnak nincs esélye a népszavazáson."

Egy szombati felmérés szerint a szavazók 54 százaléka jelenleg a bentmaradásra szavazna, 36 százaléka a kilépésre, és tíz százalék határozatlan. Kérdés, hogyan változhat ez meg júniusig, ha Cameron semmire se jut Brüsszelben.