Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

A Coca-Cola szarvashibája a Krímmel

Egy ukrán képviselő a Coca-Cola bojkottjára szólított fel, miután a nemzetközi üdítőgyártó cég ügyetlenül belekeveredett a Krím elcsatolása miatti területi vitába. A vállalatnak egyszerre sikerült megsérteni az orosz és az ukrán fogyasztókat is.

Úgy tűnik, a 21. század második évtizedében a multinacionális cégeknek jobb távol tartani magukat a térképtől, mert magukra haragíthatják fogyasztóikat.

Most a Coca-Cola követett el ballépést. Az újévre készülve egy behavazott-karácsonyfás Oroszország térképpel akart boldog ünnepeket kívánni, no és feltornászni eladásait az orosz piacon.

Bár a térképen szarvasokat nem látni, egy szarvashibát mindenképp elkövettek a hazafias beállítottságú orosz fogyasztók szempontjából: lehagyták a térképről az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigetet, amit az oroszok orosz és Ukrajnának a szovjet vezetés által ajándékba adott területnek tartanak.

A Vkontaktye orosz közösségi oldalon felháborodott felhasználók vitriolos kommentekkel árasztották el a cég lapját.

A Coca-Cola, - amely a szovjet időkben a Pepsivel szemben nem volt kapható Oroszországban - gyorsan "korrigálni" akart, de ezzel újabb hibát követett el. "A frissített" térképen megjelent a Krím - aminek elvételét viszont Ukrajna és a külvilág sem fogadja el. Rátették a térképre a Kuril-szigetek Japán által visszakövetelt szigeteit is.

Ezek után az ukrán fogyasztókat öntötte el a méreg, annyira, hogy volt aki a toalettbe öntötte az italt és ezt a Twitteren is megosztotta a világgal.

A Tiltsák be a Coca Colát vezető hashtag lett az ukrajnai felhasználók között. A cég ezután ismét bocsánatot kért és levette a térképet oldaláról.

Musztafa Nayyem ukrán képviselő szerint a bocsánatkérés kevés és bojkottra hívta fel honfitársait.

A BBC műsorában pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Coca Cola főbb piacait adó országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen. A vállalatnak "követnie kellene ezeket a szabályokat", a központi vezetésnek pedig állást kellene foglalnia.

"Sok ország nem akar kereskedni a Krímmel" - tette hozzá. A képviselő azt mondta, hogy a vállalat ukrán képviselete is csak a közösségi médián kitört felháborodás után reagált és közölte: lépéseket tesz, hogy az ukrán parlament és a kormány is állást foglaljon.

2014-ben a Google is hasonló kérdéssel szembesült. Az internetes keresőcég térképes oldalain három különböző változatban szerepelt a Krím. Az ukrán oldalon Ukrajna, az orosz oldalon Oroszország részeként, míg a nemzetközi oldalakon egy szaggatott vonal választotta el a félszigetet Ukrajnától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Az adóreform nem cél, hanem eszköz: hogyan lehet versenyképesebb a magyar gazdaság?

Az adóreform nem cél, hanem eszköz: hogyan lehet versenyképesebb a magyar gazdaság?

Magyar Péter 2027-es költségvetési bejelentései fontos irányváltást jeleznek. A személyi jövedelemadó csökkentése, a vagyonadó és a nagyvállalatok nagyobb hozzájárulása azonban önmagában még nem jelent gazdaságpolitikai fordulatot. A valódi kérdés az, hogy képes-e Magyarország olyan adórendszert kialakítani, amely egyszerre méltányosabb, ösztönzi a munkát és a beruházást, növeli a hazai hozzáadott értéket, és közben megteremti az euró bevezetéséhez szükséges pénzügyi stabilitást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×