Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
309.37
bux:
131020.92
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Sikerül megállapodni az EU-csúcson?

Péntek hajnalban még nem volt világos, hogy sikerül-e közös nevezőre jutniuk az uniós vezetőknek a migránskérdés kezeléséről. Becslések szerint csak az idén, 1,2 millió ember érkezett a Közel-Keletről az Európai Unióba.

Miközben csütörtök este az EU-vezetők egy része a Nagy-Britannia által követelt reformokkal volt elfoglalva, mások a migránsválságra próbáltak megoldást találni. Úgy tűnt azonban, hogy tovább nőtt a megosztottság a tagállamok között.

Az egyik példa erre az Európai Bizottság javaslata az európai határőrségről és parti őrségről. Ezek a szervek felülbírálhatnák a nemzeti intézményeket, ha úgy látnák, hogy nem megfelelően védik az Unió külső határait.

Németország és Franciaország határozottan támogatta az elképzelést, de más uniós országok szerint a nemzetközi szuverenitás durva megsértéséről van szó. A felek végül abban állapodtak meg, hogy jövő nyárra új elképzelésekkel állnak elő.

Párizs és Berlin viszont nem ért egyet abban, hogy hogyan és hány menekültet kellene befogadni közvetlenül törökországi menekülttáborokból.

Angela Merkel német kancellár egy "mini-csúcsot" tartott a benelux, skandináv, osztrák és görög valamint a török vezetők bevonásával. A kancellárasszony azt mondta: veszélybe kerülhet az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni zóna, ha a tagállamok nem tesznek bőkezű ajánlatokat az Európába már bejutott menekültek elosztásáról.

Kommentátorok megjegyezték: a 28 tagállamból mindössze 8-at sikerült bevonni az "önkéntes befogadók koalíciójába". Ez azt jelzi, hogy az EU-ban nincs többségi támogatása a menekültek kötelező nemzeti kvóták alapján történő elosztásáról.

Francois Hollande francia elnök azt mondta: tiszteletben tartja a szeptemberben meghatározott kvótát a 160 ezer, EU-ba bejutott menekült elosztásáról.

A Guardian című lap megjegyezte: a tárgyalásokon említett számok drámai módon csökkentek. Korábban még 400-500 ezer Törökországban élő szíriai menekült befogadásáról volt szó, mostanra már csak 50-80 ezerről.

Werner Faymann osztrák kancellár azzal fenyegette meg a közép- és kelet-európai tagállamokat, hogy nem elveszíthetik az EU-támogatásokat, ha nem mutatnak "több szolidaritást" a menekült kérdésben.

Közben az is világossá vált, hogy a tagállamok még a szeptemberben kidolgozott menekült-befogadási kvótákat sem tartják be: a 160 ezer, Görögországba és Olaszországba bejutott menekültből eddig csak 184-et fogadtak be más EU-tagállamok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×