Oroszország és Törökország közvetett mini-konfliktusba keveredhet a Kaukázusban, ha kiújul a karabahi háború az oroszokkal szövetséges Örményország és a törökökkel etnikai rokonságban álló azeriek között.

20 év után múlt szerdán először lőtték ismét azeri tankok a szakadár Hegyi Karabah-térséget.

A szemben álló felek rendszeresen lövik egymás állásait a frontvonal mentén.

Szeptemberben már lehetőséggé vált az újabb háború, amikor mindkét oldal nehéztüzérséget vetett be.

Az azeriek szerint a karabahi enklávét még a 90-es években elfoglalt örmény erők az utóbbi napokban közel 90 alkalommal sértették meg a tűzszünetet.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ nemrég figyelmeztetett, hogy kezd "fenntarthatatlanná válni a status quo".

Most Oroszország és Törökország szembenállása is fokozhatja a háború lehetőségét a két volt szovjet tagköztársaság között.

Az, hogy Moszkva az utóbbi 15 évben támogatta Örményországot és katonai bázist tart fent náluk, megakadályozta, hogy az azeriek megpróbálják visszaszerezni Karabahot - jegyzik meg kommentátorok.

A külvilág szerint ugyanakkor az enklávé Azerbajdzsán része. Az azeriek a törökökkel állnak etnikai rokonságban és az országon halad át egy 1700 kilométeres olajvezeték, amely Oroszország megkerülésével szállít Kaszpi-tengeri olajat Törökországba.

Az orosz-török légiincidens után néhány nappal, december elején Azerbajdzsánba látogatott Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. Ez volt az első külföldi útja beiktatása után. A török kormányfő közölte: Azerbajdzsán oldalán állnak, amíg az vissza nem szerzi "az utolsó megszállt négyzetcentiméternyi földjét".

A vizit során a felek megállapodtak a TANAP gázvezeték gyorsított megépítéséről is. Mivel Törökország eddig az orosz földgáz egyik jelentős vásárlója volt, a bakui alku jelzés Moszkvának: Ankara megpróbálja enyhíteni az ellene bevezetett orosz szankciók hatását.

Az oroszok viszont fokozottabban állnak ki Örményország mellett. Az orosz parlamentben egy olyan javaslatot készítettek elő, amely 7,5 ezer dolláros pénzbüntetést szabna ki azokra, akik tagadják, hogy az Ottomán Birodalom 1915-ben népirtást követett el az örmény lakosok ellen - a kérdés ilyen felvetésére a török kormány mindig is heves tiltakozással válaszolt.