Ez akkor komoly feszültséget teremtett Washington és Berlin kapcsolatában, azonban a helyzet Irakban továbbra is válságos és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem összehangolását sürgető európai felhívásoknak engedve, a német védelmi miniszter most bejelentette, hogy a német haderő is kiveszi részét az Iszlám Állam nevű terrorcsoport elleni küzdelemből, mind Irakban mind pedig Szíriában.

Annál is inkább, mert a kancellár szerint ezáltal is hozzá lehet járulni ahhoz, hogy ne kelljen millióknak elhagyni szülőföldjüket.

Angela Merkel kancellár párizsi tárgyalásairól hazatérve közölte, hogy Francois Hollande francia elnök kérésének eleget téve Németország is bekapcsolódik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni aktív küzdelembe.

Eredetileg az ENSZ idevágó mandátuma is szóba került, de végül kormánydöntés alapján határoztak Berlinben arról, hogy Irak és Szíria felett légifelderítéssel segítik az Egyesült Államok által vezetett akciót. Emellett egy német hadihajót is a szír partok közelébe vezényelnek, amelynek feladata a térségben állomásozó legnagyobb francia repülőgép-hordozó védelme.

A döntés bejelentését ismertetve Ursula Van der Leyen védelmi miniszter leszögezte, hogy nincs szó háborúról, mert ezt csak egy ország ellen lehet viselni, márpedig a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista csoport távolról sem államalkotó szervezet, hanem csupán terroristákból álló gyülekezet.

A döntést a német törvényhozásnak még jóvá kell hagynia, de az ellenzék heves tiltakozása dacára is, az akcióban tervezett katonai részvétel megszavazása csaknem biztosra vehető. Mindez kapcsolatban áll a kancellár azon állásontjával, hogy a menekültkérdést tartósan csakis a bajok gyökerénél lehet megoldani, azaz ha sikerül békét teremteni Irakban és Szíriában, az ott élők nem kényszerülnek többé szülőföldjük elhagyására és a Németországban menedéket keresők zöme is hazatér.

Addig is azonban egyre több német vállalat jelezte, hogy készen áll a menekültek alkalmazására. Mint a müncheni gazdaságkutató intézet, az IFO most közzétett jelentéséből kitűnik, a cégek közel 60 százaléka szívesen felvenne menekülteket - egyelőre segédmunkásnak, amíg kellő mértékben elsajátítják a német nyelvet és ezt követően nyitva áll előttük a vállalati előmenetel lehetősége.

Az IFO tanulmánya szerint jó lehetőség a fiatal menekültek számára az is, hogy elszegődjenek ipari tanulónak, ahol a mesterség fortélyai mellett lehetőséget kapnak a német nyelvtanulásra is. Köztudott, hogy az idén érkezett közel egy millió menekült 50 százaléka 25 éven aluli.