Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

A XXI. század nagy rivalizálása: kié lesz a tenger?

Miközben az ukrajnai események kapcsán sok kommentátor az Oroszország és a Nyugat közötti kötélhúzást a XX. század hidegháborújához hasonlította, a XXI. század nagy geopolitikai versenye valójában Amerika és Kína vetélkedése lehet.

Moszkvában úgy tartják, hogy a Nyugat és Washington tüzelte fel a Janukovics ukrán elnök távozását kiharcoló tüntetőket. Az Egyesült Államok azonban nem sokat profitálhat abból, hogy szövetségeseivel együtt rá hárulhat a felelősség, hogy megmentse a csődtől a súlyos költségvetési gondokkal küzdő kelet-európai államot.

Barack Obama elnöksége idején Amerika érezhetően elfordult Európától és az ázsiai-csendes-óceáni térségre kezdett összpontosítani.

A Financial Times szerint erre jó oka is van, mivel a kínai-amerikai rivalizálás lehet a XXI. század legnagyobb geopolitikai sztorija.

Kína és Amerika viszonya egyfajta tudathasadáshoz hasonlítható: egyfelől egymásra utalt kereskedelmi partnerek, másfelől a feltörekvő Kína ösztönösen kihívást akar intézni az Egyesült Államokhoz és mérsékelni az amerikai befolyást Ázsiában, de a nemzetközi porondon is.

Mint az FT a dél-kínai Hajnan-szigeten írt riportjában megjegyzi: a modern nyugati szállodákba vállalati tréningre érkezett kínai dolgozók angol nyelvű és az amerikai üzleti világot idéző szlogeneket viselnek pólóikon. A strandtól nem messze azonban ott található Kína legújabb haditengerészeti bázisa, amellyel - egy népszerű politikai kifejezéssel élve - "kisugározza hatalmát" a dél-kínai tenger térségére.

A II. világháborús japán vereség óta az amerikai haditengerészet úgy kezelte a Csendes-óceánt, mint egy "privát tavat" - írja az FT. A Pax Americana részeként bátorította a szabad-kereskedelmet, ahol tudta, a demokratikus rendszereket, fenntartotta a szabad hajózást és ezzel "hozzájárult az ázsiai gazdasági csodához."

Kína azonban kezdi figyelmen kívül hagyni azt a megállapodást, amit 1972-ben, a nagy nyitás idején Nixon amerikai elnök kötött Mao ce-Tung kínai vezetővel.

Az utóbbi 20 évben rohamléptekkel fejlesztette haditengerészetét, amelyet egyes elemzők "anti-haditengerészetnek" neveznek. Olyan rakétákat, hajókat, és halk tengeralattjárókat állított hadrendbe, amelyek feladata, hogy minél távolabbra kényszerítsék a rivális flottákat a kínai partoktól és általa "Közeli tengereknek" nevezett térségből.

Emögött az húzódik meg, hogy vezető szerepre tör a régióban, de aggódik a tengeri szállítási útvonalak biztonsága miatt.

Történelmi reflex is hajtja Pekinget: még mindig emlékszik a XIX. századi megaláztatásokra, amelyeket a területére behatoló nyugati hatalmaktól elszenvedett. Manapság pedig aggasztónak tartja, hogy az amerikai hajók nagyon közel tudnak merészkedni partjaihoz, és hogy Amerika a vele szövetséges szigetcsoportok segítségével blokkolhatja szállítási útvonalait.

Az új haditengerészetnek diplomáciai szerepe is van: az amerikaiak távolabbra tolásával Kína azt is reméli, hogy aláássa Washington szövetségesi viszonyát Dél-Koreával, a Fülöp-szigetekkel sőt még talán Japánnal is. Ha visszaesik az amerikai befolyás, akkor Kína átveheti a vezető posztot a térségben. A kínai-amerikai haditengerészeti vetélkedés rányomja majd bélyegét a következő évtizedekben a globális politikára - írja a Financial Times.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×