Helyes volt-e, hogy a magyar kormány lépéseket tett a svájci frank-alapú hitelt felvettek megsegítésére? - teszi fel a kérdést a pénzügyi napilap.
Az FT összehasonlított két magyar adóst: az egyik 5 millió forintnak megfelelő valuta-alapú hitelt vett fel, a másik forint kölcsönt kért.

A lap a magyar Jegybankra hivatkozva azt írja, hogy az első hat évben a svájci frank-adós járt jobban azzal, hogy alacsonyabb volt a havi törlesztőrészlete. Ezt követően az árfolyam drasztikus megugrása miatt hitele már közel annyit kamatozott, mint a forint-alapú kölcsön.

A svájci-frank adósok tehát jobban éltek, de valamiért a kormány mégis őket támogatja, azaz olyanokat, akik úgymond szerencsejátékot játszottak a svájci frank árfolyammal.

Az író azt sugallja, hogy a svájci frank-hitelt választóknak tudniuk kellett, hogy rizikót vállalnak és hogy felmehet az árfolyam.

Az FT emlékeztet a Kúria döntésére, amely szerint a valutahiteleket kínáló bankoknak nem kell további költségeket vállalniuk a hitelek rendezésében.
"Magyarország valódi gondja a felelőtlen hitelezés és hitelfelvétel. Az adósok nagy része - akiket a bankok bátorítottak - valuta-alapú hiteleket vettek fel és aggasztóan sok volt a második ingatlanra felvett jelzáloghitel" - írja az FT blogja. Az adósok egyre lazábban állnak hozzá a visszafizetéshez és inkább jelentenek fizetésképtelenséget az ilyen tartozásra, mint a személyi kölcsönökre - ez hosszú távú erkölcsi kérdéseket vet fel Magyarország esetében.

A szerző idézi Peter Attard Montaltót, a Nomura Bank regionális elemzőjét, aki szerint az lett volna a fair, ha a forint-adósokat kompenzálták volna a svájci-frank adósok által élvezett előnyökért, akik úgy jártak, hogy "külföldi valutában kötött fogadásuk nem jött be". Azok a magyarok pedig, akiknek nincs jelzáloghitele, rosszabbul jártak, mert az adófizetők pénzéből segítették a svájci frank-adósokat. A Kúria döntése helyes volt - summázza véleményét az FT blogja.