"Attól tartok, hogy félreérthető jeleket küldünk a Közel-Keletre, ami azzal járhat, hogy ott nem fektetnek be elég pénzt a fejlesztésbe" - mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza.

A kivárásra épülő hozzáállás semmiképpen sem az érdeke a globális olajpiaci fogyasztóknak, mert az jelentősen magasabb árakat eredményezhet a jövőben - tette hozzá.

Az Ügynökség most mutatta be éves prognózisát az energiapiacról. Tavaly azt jósolta, hogy az Egyesült Államok 2030-ra nettó olajexportőrré válik a palarétegek kiaknázása miatt. Az idén azonban az IEA csökkenteni próbálta a palaolaj-kitermelés jelentőségét és azt mondta: nem forradalomról, hanem a kitermelés megugrásáról kell beszélni.

Az FT megjegyzi, hogy az IEA szerint az amerikai kitermelés csökkenteni fogja a világ függését a Közel-keleti olajkitermeléstől. Oroszország és Kína azonban továbbra sem tudja jól kiaknázni palaolaj-készleteit. Ezért a világ részben mégis az Öböl-országok olajára szorul.

Az Energiaügynökség szerint az Öböl-államoknak jelentős pénzt kell beruházniuk, hogy ki tudják elégíteni a 2020 után megugró keresletet, különösen, hogy évekbe telhet, mire egy-egy projekt hasznot kezd el termelni.

Az IEA keddi jelentése szerint 2020 után India válik az olajkereslet motorjává.

Birol azt mondta: az egyes régiókban más és más lesz a földgáz ára. Az energiaigényes termékeket gyártó cégeket nagyon vonzza az olcsó palagázt kitermelő Amerika, miközben az EU és a Japán energia-intenzív módon előállított termékeit nehezebb lesz eladni az export piacokon.