Miközben Európában tüntetésekkel tarkított heves vita folyik az úgynevezett palagáz lehetséges kitermeléséről, az Egyesült Államok az elmúlt évben saját palagáz-készletei kiaknázásával jelentős mértékben csökkentette függését a külföldi energiahordozó exportőröktől.

Most Ukrajna is hasonló útra kíván lépni és erre jó esélye van. Becslések szerint csak a nyugat ukrajnai Oleszki-mezőn hatalmas mennyiség, közel 3 billió köbméternyi gáz bújik meg a kőzetekben.

Ukrajna korábban már kitermelési szerződést kötött az Shell-lel és az ExxonMobil energiacéggel. Most a Chevron került sorra, amellyel közös kitermelésben állapodtak meg egy 10 milliárd dolláros ügylet részeként. Viktor Janukovics ukrán elnök a keddi ünnepélyes aláírás előtt azt mondta: Ukrajna 2020-ra önellátóvá válik földgázból.

Oroszország közben egyre dühösebben szemléli, hogy a szomszédos ország egyre inkább a nyugat felé fordul. Küszöbön áll az EU-ukrán szabadkereskedelmi szerződés aláírása, ami különösen irritálja Moszkvát.

A Gazprom állami energiacég 1 milliárd dollár ki nem fizetett tartozás gyors rendezését kezdte követelni Kijevtől - egyes kommentátorok szerint azért, hogy eltántorítsa Kijevet az EU társulási szerződés aláírásától.

Felmerült, hogy az oroszok a vitában ismét elzárhatják a gázcsapokat. Janukovics ukrán elnök most azt próbálja üzenni a nagy szomszédnak: még néhány év és nem is lesznek rászorulva az orosz földgázra.

Ukrajna gyorsan elkötelezte magát a Nyugat-Európában a környezetvédők ellenállásába ütköző palagáz-kitermelés mellett. Nincs azonban meg ehhez a modern technológiája és ezért kénytelen nyugati cégekkel társulni.

Az ország palagáz készleteit néhány tucat milliárd köbméterre becsülik.

Elemzők azonban kételkednek abban, hogy 2020-ra sikerül elérni, hogy Ukrajna önellátó legyen, sőt előfordulhat, hogy csak akkor indul meg a kitermelés - ezért Janukovics elnök kijelentését politikai szlogennek tartják.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az ukránok még egyetlen teszt-kutat sem fúrtak.