A szlovén kormány radikális lépésekre szánta el magát azért, hogy ne jusson Görögország, Portugália, Írország és Ciprus sorsára.

15 állami vállalatot privatizálnak és megemelik az áfát. A pénzügyi stabilitáshoz szükséges kiadáscsökkentést azonban elhalasztották. Alenka Bratusek miniszterelnök és Uros Cufer pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján azt sem árulta el, hogy milyen menetrend szerint hajtják végre a privatizációt.

A magánosítás részeként eladják az ország második legnagyobb bankját, a legnagyobb telekommunikációs céget és a nemzeti légitársaságot, az Adria Airwayst. Egyelőre az sem publikus, hogy a szlovén kormány mennyi pénzre számít belőlük.

A Szlovénia által az elmúlt években bejárt út sokakat meglephet. Az ex jugoszláv köztársaság a kelet-európai térségből elsőként, 2007-ben lett az euróövezet tagja, és akkor még a régió leggyorsabban növekvő gazdasága volt.

A gépkocsi-, háztartásigép- és gyógyszerexport olyan jövedelmező volt, hogy az egymást követő kormányok inkább nem foglalkoztak az állami vagyon eladásával, és a szociális ellátórendszer, valamint a merev munkaerőpiac reformjával - jegyzi meg a Reuters.

A globális hitelválság miatt azonban Szlovénia exportja visszaesett, egyre-másra kezdtek el bedőlni a hitelek és felmentek a kamatok. Napvilágra került a politikusok és üzletemberek közötti "urambátyám rendszer" is, aminek az volt az eredménye, hogy olyan jó politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók is hitelekhez jutottak, akik nem tudták azokat visszafizetni.

Szlovéniának most szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat, és új forrásokat kell találnia. Július 1-től ezért 20-ról 22 százalékra emelik az áfát, ami a miniszterelnökasszony szerint elég lesz arra, hogy elkerüljék a nemzetközi mentőcsomagot.

A tervet péntektől az Európai Bizottság véleményezheti. Az EU egyre jobban aggódik, hogy megvan-e a politikai akarat Szlovéniában a reformhoz, ahol a gazdaság felét az állam ellenőrzi, és ahol a bankok 7 milliárd euró behajthatatlan hitelt halmoztak fel.