Infostart.hu
eur:
364.22
usd:
328.43
bux:
146577.26
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Változások a kitoloncolási csúcs után

Tavaly rekordszámú, közel 37 ezer illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, ami 2011-hez képest 11,9 százalékos emelkedést jelent. A belügyminisztérium szerint a nagy kitoloncolási hullám alapvetően az első hat hónapban, még Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt meg.

Tavaly egészen pontosan 36.800 illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, közel négyezerrel többet, mint 2011-ben - közölte a francia belügyminisztérium. A francia hatóságok aktivitása ez ügyben 2012 első félévében érte el a csúcspontját, az akkor a választási kampányra készülő Nicolas Sarkozy volt államfő belügyminisztere ugyanis 40 ezerben határozta meg az éves kitoloncolási kvótát.

Claude Guéant korábbi jobboldali belügyminiszter már tavaly áprilisban jelezte, hogy közelednek a kitűzött cél megvalósításához, ez a dinamika a szocialisták nyári hatalomra kerülése után azonban egyértelműen megakadt. Ennek az elemzők szerint részben az volt az oka, hogy a francia igazságszolgáltatás időközben alkalmazta az Európai Bíróság egyik ítéletét, amely kimondta, hogy korlátozni kell az illegális bevándorlók ideiglenes fogva tartásának időtartamát, ami azóta tizenhat órára csökkent.

A bírósági határozatok tehát automatikusan visszafogták a kitoloncolandók számát, ám az is változtatott a helyzeten, hogy a szocialista kormány többé nem ír elő a prefektusok számára kötelezően megvalósítandó kitoloncolási kvótát. Manuel Valls belügyminiszter ezzel kapcsolatosan már korábban jelezte, hogy mindez nem vezet majd a törvénytelenül francia földre érkezők helyzetének tömeges legalizálásához, és hogy továbbra is tartani kívánja magát jobboldali elődje gyakorlatához, évi 30 ezerben határozva meg a kiadható bevándorlási engedélyek számát.

A tavalyi számok másik érdekessége, hogy a hazatelepülési segélyben részesültek aránya is tíz százalékkal emelkedett. Ez zömében bulgáriai és romániai romákat érintett, akiknek Nicolas Sarkozy elnöksége idején a francia állam fejenként 300 eurót, mai árfolyamon közel 90 ezer forintot fizetett, a gyermekeknek 100 eurót, ha önként elhagyták az országot.

Ezt a rendkívül költséges, tavaly mintegy 21 millió eurót felemésztő intézkedést azonban sokan teljesen haszontalannak ítélték, mivel az érintettek a hazautazást követően rendre visszajöttek Franciaországba és az eljárás kezdődött elölről. Decemberben a szocialista belügyminiszter ezen a helyzeten is változtatott, bejelentve, hogy a jövőben az önkéntes felnőtt hazatérőknek csupán ötven, a gyermekeknek pedig harminc eurót fizetnek. Az így megspórolt 9 millió eurót a francia kormány olyan egyesületeknek kívánja odaadni, amelyek a romák bulgáriai és romániai beilleszkedését segítik elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok: rendkívüli jogorvoslatra számítanak az örökösök

Beneš-dekrétumok: rendkívüli jogorvoslatra számítanak az örökösök

A Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozta el a szlovák állam egy magyarországi és németországi örökösök tulajdonában lévő, több mint másfél millió eurót érő pozsonyi földterületet. A telkeken ma már a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya-körgyűrű húzódik. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében az államnak adott igazat, annak ellenére, hogy a Szlovák Földalap nem tudta bemutatni az egykori tulajdonosra és a konkrét ingatlanokra vonatkozó elkobzási határozatot. Az örökösök rendkívüli jogorvoslati kérelemmel támadták meg a döntést.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×