Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
314.95
bux:
148007.84
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Változások a kitoloncolási csúcs után

Tavaly rekordszámú, közel 37 ezer illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, ami 2011-hez képest 11,9 százalékos emelkedést jelent. A belügyminisztérium szerint a nagy kitoloncolási hullám alapvetően az első hat hónapban, még Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt meg.

Tavaly egészen pontosan 36.800 illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, közel négyezerrel többet, mint 2011-ben - közölte a francia belügyminisztérium. A francia hatóságok aktivitása ez ügyben 2012 első félévében érte el a csúcspontját, az akkor a választási kampányra készülő Nicolas Sarkozy volt államfő belügyminisztere ugyanis 40 ezerben határozta meg az éves kitoloncolási kvótát.

Claude Guéant korábbi jobboldali belügyminiszter már tavaly áprilisban jelezte, hogy közelednek a kitűzött cél megvalósításához, ez a dinamika a szocialisták nyári hatalomra kerülése után azonban egyértelműen megakadt. Ennek az elemzők szerint részben az volt az oka, hogy a francia igazságszolgáltatás időközben alkalmazta az Európai Bíróság egyik ítéletét, amely kimondta, hogy korlátozni kell az illegális bevándorlók ideiglenes fogva tartásának időtartamát, ami azóta tizenhat órára csökkent.

A bírósági határozatok tehát automatikusan visszafogták a kitoloncolandók számát, ám az is változtatott a helyzeten, hogy a szocialista kormány többé nem ír elő a prefektusok számára kötelezően megvalósítandó kitoloncolási kvótát. Manuel Valls belügyminiszter ezzel kapcsolatosan már korábban jelezte, hogy mindez nem vezet majd a törvénytelenül francia földre érkezők helyzetének tömeges legalizálásához, és hogy továbbra is tartani kívánja magát jobboldali elődje gyakorlatához, évi 30 ezerben határozva meg a kiadható bevándorlási engedélyek számát.

A tavalyi számok másik érdekessége, hogy a hazatelepülési segélyben részesültek aránya is tíz százalékkal emelkedett. Ez zömében bulgáriai és romániai romákat érintett, akiknek Nicolas Sarkozy elnöksége idején a francia állam fejenként 300 eurót, mai árfolyamon közel 90 ezer forintot fizetett, a gyermekeknek 100 eurót, ha önként elhagyták az országot.

Ezt a rendkívül költséges, tavaly mintegy 21 millió eurót felemésztő intézkedést azonban sokan teljesen haszontalannak ítélték, mivel az érintettek a hazautazást követően rendre visszajöttek Franciaországba és az eljárás kezdődött elölről. Decemberben a szocialista belügyminiszter ezen a helyzeten is változtatott, bejelentve, hogy a jövőben az önkéntes felnőtt hazatérőknek csupán ötven, a gyermekeknek pedig harminc eurót fizetnek. Az így megspórolt 9 millió eurót a francia kormány olyan egyesületeknek kívánja odaadni, amelyek a romák bulgáriai és romániai beilleszkedését segítik elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×