Infostart.hu
eur:
355.57
usd:
302.02
bux:
133582.17
2026. május 11. hétfő Ferenc

Változások a kitoloncolási csúcs után

Tavaly rekordszámú, közel 37 ezer illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, ami 2011-hez képest 11,9 százalékos emelkedést jelent. A belügyminisztérium szerint a nagy kitoloncolási hullám alapvetően az első hat hónapban, még Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt meg.

Tavaly egészen pontosan 36.800 illegális bevándorlót toloncoltak ki Franciaországból, közel négyezerrel többet, mint 2011-ben - közölte a francia belügyminisztérium. A francia hatóságok aktivitása ez ügyben 2012 első félévében érte el a csúcspontját, az akkor a választási kampányra készülő Nicolas Sarkozy volt államfő belügyminisztere ugyanis 40 ezerben határozta meg az éves kitoloncolási kvótát.

Claude Guéant korábbi jobboldali belügyminiszter már tavaly áprilisban jelezte, hogy közelednek a kitűzött cél megvalósításához, ez a dinamika a szocialisták nyári hatalomra kerülése után azonban egyértelműen megakadt. Ennek az elemzők szerint részben az volt az oka, hogy a francia igazságszolgáltatás időközben alkalmazta az Európai Bíróság egyik ítéletét, amely kimondta, hogy korlátozni kell az illegális bevándorlók ideiglenes fogva tartásának időtartamát, ami azóta tizenhat órára csökkent.

A bírósági határozatok tehát automatikusan visszafogták a kitoloncolandók számát, ám az is változtatott a helyzeten, hogy a szocialista kormány többé nem ír elő a prefektusok számára kötelezően megvalósítandó kitoloncolási kvótát. Manuel Valls belügyminiszter ezzel kapcsolatosan már korábban jelezte, hogy mindez nem vezet majd a törvénytelenül francia földre érkezők helyzetének tömeges legalizálásához, és hogy továbbra is tartani kívánja magát jobboldali elődje gyakorlatához, évi 30 ezerben határozva meg a kiadható bevándorlási engedélyek számát.

A tavalyi számok másik érdekessége, hogy a hazatelepülési segélyben részesültek aránya is tíz százalékkal emelkedett. Ez zömében bulgáriai és romániai romákat érintett, akiknek Nicolas Sarkozy elnöksége idején a francia állam fejenként 300 eurót, mai árfolyamon közel 90 ezer forintot fizetett, a gyermekeknek 100 eurót, ha önként elhagyták az országot.

Ezt a rendkívül költséges, tavaly mintegy 21 millió eurót felemésztő intézkedést azonban sokan teljesen haszontalannak ítélték, mivel az érintettek a hazautazást követően rendre visszajöttek Franciaországba és az eljárás kezdődött elölről. Decemberben a szocialista belügyminiszter ezen a helyzeten is változtatott, bejelentve, hogy a jövőben az önkéntes felnőtt hazatérőknek csupán ötven, a gyermekeknek pedig harminc eurót fizetnek. Az így megspórolt 9 millió eurót a francia kormány olyan egyesületeknek kívánja odaadni, amelyek a romák bulgáriai és romániai beilleszkedését segítik elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Anita jövendő külügyminiszter a parlamenti bizottság előtt: a béke pártján állunk, nem küldünk se katonákat, se fegyvert Ukrajnába

Orbán Anita jövendő külügyminiszter a parlamenti bizottság előtt: a béke pártján állunk, nem küldünk se katonákat, se fegyvert Ukrajnába

A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn. A bizottság többsége alkalmasnak találta és megszavazta külügyminiszternek.

Molnár Judit: hosszú idő után ismét megjelentek a last minute utak

Az elmúlt években, évtizedekben koncentrálódott a magyar utazási piac, csökkent az utazásszervező és értékesítő cégek száma. Legutoljára a Covid-járvány tizedelte meg ezeket a vállalkozásokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit hozzátette: hosszú idő után visszatértek a last minute utak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×