Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Hiába zárná le Irán a Hormuzi-szorost

Irán ismét a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala lezárásával fenyegetett. Teherán azt akarja, hogy feloldják az országot sújtó külföldi szankciókat. Kérdés, hogy mire lenne képes a jelentős amerikai katonai jelenlét ellenében. Emellett az öböl menti Egyesült Arab Emirátusok a szorost elkerülő olajvezetéket avattak fel.

Az iráni parlament törvényt akar elfogadni a Perzsa- vagy másnéven Arab-öböl szájának, a Hormuzi-szorosnak a lezárásáról, ahol áthaladnak a kőolajat szállító hatalmas tankhajók.

A szoroson át jut ki a világpiacra az exportált kőolaj negyven százaléka. Cyrus Vance egykori amerikai külügyminiszter annak idején "a világ ütőerének" nevezte a szorost.

Elemzők megjegyzik, hogy az öbölben rengeteg amerikai hadihajó állomásozik, ami elrettentheti Teheránt. A múlt héten újabb aknaszedő hajó érkezett, arra az esetre, ha Iránt az útvonal elaknásítását tervezné. Ennek ellenére Ali Fadavi, az Iráni Forradalmi Gárda tengeri erőinek főparancsnoka azt állította: képesek megakadályozni, hogy akárcsak "egy csepp olaj is átjusson". Teherán számára viszont azért nem lenne jó a blokád, mert saját exportolaja itt jut ki és az importált élelmiszer itt jut be. Iránt a fenyegetőnek tartott atomprogramja miatt sújtották szankciókkal és ezek egyre inkább éreztetik gazdasági hatásukat.

Közben az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia üzembe állította azokat a kőolajvezetéket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Öböl keleti partvidékéről a szárazföldön át az Indiai-óceán, illetve a Vörös-tenger partjára pumpáljanak át olajat, elkerülve a Hormuzi-szorost. Az első szállítmányt már át is juttatták, és az OPEC-tag Emirátusok azt reméli, hogy az új vezetéken napi másfél millió hordónyi nyersanyagot tud továbbítani.

A szaúdi vezetékkel együtt napi 6,5 millió hordó lesz a kapacitás. Összehasonlításul: a szoroson áthaladó tankereken naponta ennek a mennyiségnek körülbelül a háromszorosa jut át.

A jó pár éve kezdett emirátusi vezeték hossza mindössze 350 kilométer, míg a szaúdiak úgymond csendben átalakították egy 1200 kilométeres gázvezetéküket, amin olajexportjuk negyedét tudják továbbítani - írja a Financial Times. Ezen kívül még három további, a szorost elkerülő vezetékük is van. "Készen akarunk állni, a vezetékkel rugalmasan reagálhatunk" - idézett a lap egy szaúdi illetékest.

Közben egy Dubajban horgonyzó amerikai hadihajó lövéseket adott le a kikötőben egy közeledő kisebb hajóra. Az incidens során jelentések szerint először figyelmeztető lövéseket adtak le, majd mikor a hajó nem állt meg, géppuskatüzet irányítottak rá. Szemtanúk szerint egy ember meghalt és hárman megsebesültek. Az ilyen, 9 méter hosszú motorcsónakokat a térségben halászok, de az Iráni Forradalmi Gárda egységei is használják, amelyek többször megközelítették az Öböl nemzetközi vizein az ott járőröző amerikai hajókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×