Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
331.7
bux:
146200.98
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Nem csitulnak a kedélyek Franciaországban a vitatott törvény miatt

Több mint 140 francia parlamenti képviselő fordult az alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmánytanácshoz amiatt a törvénymódosítás miatt, amely a holokauszt mellett immár az örmény népirtás tagadását is tiltja.

A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.

A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.

A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.

A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.

A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.

A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Esnek a tőzsdék, a fél világ az Nvidiára vár

Esnek a tőzsdék, a fél világ az Nvidiára vár

Mozgalmas nap elé néznek ma a befektetők, itthon jön az MNB kamatdöntése, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok és lefelé vették az irnányt az európai indexek is. A magyar tőzsdén a Richter szolgáltatott ma híreket, jelentős felvásárlást jelentett be a vállalat, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×