Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Így változtatná meg a választási rendszert az elnökjelölt

Módosítaná a parlamenti képviselők megválasztásának jelenlegi rendszerét és legalább részben bevezetné az arányosságot Franciaországban a szocialisták államfőjelöltje, ha áprilisban őt választják köztársasági elnökké. Az ötlet, melyet a kormányzó többség elutasít, elemzők szerint a választókörzetek újrarajzolását is maga után vonná.

Franciaországban 1958 óta kétfordulós, abszolút többségi rendszerben választják meg a parlamenti képviselőket. Ez azt jelenti, hogy az első fordulóban csak az a jelölt jut mandátumhoz, aki a szavazatok több mint 50 százalékát, illetve a választási listákon regisztrált szavazók negyedének a támogatását szerezte meg.

A második fordulón csak azok a jelöltek indulhatnak, akikre az első fordulóban a regisztrált választók legalább 12,5 százaléka adta a voksát. Ebben a körben az szerzi meg a mandátumot, akire a legtöbb szavazatot adják le a választók.

A francia rendszer egyik előnye az, hogy a második fordulóban koalíciókötésre ösztönzi a pártokat, miközben megakadályozza a politikai paletta túlzott felaprózódását. Hátránya azonban, hogy az önállóan induló kisebb pártoknak gyakorlatilag semmi esélyük sincs a mandátumszerzésre.

A választási rendszert 1986-ban az államfői posztra került szocialista Francois Mitterand kezdeményezésére arányossá tették, és ennek az egyebek mellett a jobboldal gyengítését célzó műveletnek az lett az eredménye, hogy a szavazatok több mint 9 százalékának a megszerzésével a szélsőjobboldali Nemzeti Front 35 képviselői mandátumhoz jutott.

Az új eljárás azonban rövid életűnek bizonyult, a korábbi rendszert ugyanis a következő Chirac-kormány visszaállította. Francois Hollande tehát valójában szocialista elődjének a példáját követve akar ismér visszatérni az arányos választási rendszerhez, amit a kisebb pártok vezetői jó ötletnek tartanak, a kormányzó többséget adó Népi Mozgalom Uniójának főtikára viszont úgy véli, ez a lépés a parlament működésének a megbénítását is eredményezheti, már csak azért is, mert a választási törvény nem ír elő bejutási küszöböt.

Hollande terve kapcsán elemzők arra emlékeztetnek, hogy 1986-ban Mitterand ötletének maguk a szocialista honatyák sem örültek igazán, sokan ugyanis mandátumuk elvesztésétől tartottak. A néhai államfő ezt az eshetőséget akkor azzal ellensúlyozta, hogy a megválasztható képviselők számát 491-ről 577-re emelte.

Az ötletet most újra felmelegítő Hollande viszont már nem élhet nagy elődje módszerével, a képviselők számát ugyanis immár az alkotmány rögzíti, ezért az arányos választási rendszer bevezetését valószínűleg a választókerületek újrarajzolásával kellene kiegészíteni. Ami viszont sokak szerint kiszámíthatatlan ellenállásokat eredményezhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.

Megszólalt Gulyás Gergely, meghökkentőt mondott a "nem létező" Kormányinfókról

A jelenlegi sajtóviszonyokat és az Országgyűlés munkájának színvonalát is bírálta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget 2018 májusa és 2026 tavasza között vezető volt miniszter egy videóban arról beszélt, hogy hónapok óta nem tartottak Kormányinfót, a parlamenti viták hangneme pedig szerinte ellehetetleníti az érdemi ellenzéki munkát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Októberben az OpenAI több mint 700, mesterséges intelligencia (AI) által generált tanulmányt tett közzé, amelyek a matematika jelentős nyitott problémáit oldják meg. Sok közülük annyira szakmai és sűrű szövegezésű, hogy egyetlen ember sem állítja magáról, hogy megérti. Az ilyen megoldások ellenőrzésére speciális szoftvereket használunk, például a Leant, amely képes igazolni egy összetett matematikai gondolatmenet helyességét. Augusztusban azonban egy AI-modell biztonsági hibát talált a Leanben, amelyet ki lehetett használni annak igazolására, hogy bármely matematikai állítás bizonyított, függetlenül attól, hogy valóban az-e. A hibát gyorsan kijavították. Ám az eset jól mutatja, hogy új valóságban élünk: a legmegbízhatóbb ellenőrző eszközöket is kijátszhatja a jövőben egy kellően nagy képességű AI.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×