Görögország továbbra is a szakadék szélén táncol - legalábbis ez vehető ki az új miniszterelnök, Lukasz Papademosz szavaiból. A Nemzetközi Valutaalap, az EU és az Európai Központi Bank szakértői, avagy más néven a trojka képviselői a hónap közepén érkeznek Athénbe, hogy felmérjék: megkaphatja-e a következő kedvezményes hitelrészletet.

A miniszterelnök tehát feléjük kívánja jelezni, hogy megpróbálja kordában tartani a pénzügyeket. Üzleti és szakszervezeti vezetők előtt most azt mondta: ha a szakszervezetek nem engedik a fizetések további csökkentését, akkor Görögország márciusban csődöt jelenthet.

Athénnek közel 14,5 milliárd eurót kell visszafizetnie március 20-án. Görögországnak nincs sok mozgástere: a két éve folyó megszorítások és fizetéscsökkentések ellenére a GDP-arányos költségvetési hiány 9 százalék maradhat az idén, miközben a gazdaság 6 százalékkal zsugorodik.

Papademosz egyszerre két fronton harcol: megpróbál minél több áldozatot kisajtolni az adófizetőkből, miközben a hitelezők esetében el akarja érni, hogy részben mondjanak le pénzükről - ahogy arról egy korábbi nemzetközi mentőcsomagban megállapodtak.

A hitelezők azonban továbbra is elvárják, hogy Görögország csökkentse a minimálbért és hogy eltörölje az úgynevezett 13. és 14. havi fizetést. A szakszervezetek azt mondták: erről hallani sem akarnak, csakúgy, mint a konzervatív ellenzéki Új Demokrácia párt, amely gond nélkül megnyerné a választásokat, ha most tartanák azokat.

Az EU becslései szerint ha nem írják le a tartozás egy részét, akkor a görög államadósság az idén a gazdaság által megtermelt összeg duplájára ugorhat. Nouriel Roubini sztárközgazdász intézete úgy látja: az EU és az IMF nem akarja, hogy a görög vírus megfertőzze az európai bankokat, és felszabadítják majd a következő hitelrészletet, ám ha nem sikerül bevonni a magánbefektetőket, akkor márciusban így is bekövetkezhet a csőd.