A Fillon-kormány azt követően döntött a közlekedési szabályok drasztikus szigorítása mellett, hogy az év első négy hónapjában jelentősen megugrott a közúti balesetben elhunytak száma.

A szeptemberben életbe lépő intézkedések egy része a sebességmérő radarokra vonatkozik: egyrészt leszerelik az azokra figyelmeztető út menti jelzőtáblákat, másrészt megtiltják a gépkocsi tulajdonosok körében egyre szélesebb körben terjedő radarjelzők használatát.

Ez utóbbira a hatóságok szerint azért van szükség, mert a műszerek látványosan rontották a gépkocsivezetők "morális magatartását", az elmúlt években ugyanis kialakult bennük az a rossz szokás, hogy a radarok előtt lassítanak, utána pedig ismét rátaposnak a gázpedálra.

Bár a radarjelzők alapvetően a rendőrség által közölt sebességmérők elhelyezkedését tárolják memóriájukban, és elvileg csak azokra figyelmeztetik tulajdonosukat, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az autósok egy gombnyomással a mobil radarokat is jelezni tudják, és ezeket az információkat a gyártók automatikusan megosztják ügyfeleikkel.

A kormány egyebek mellett ezeket az ál-szolidaritási megnyilvánulásokat akarja ellehetetleníteni, amikor nemcsak a felhasználókat, hanem a radarjelzők gyártóit is büntetni akarja.

A döntés természetesen komoly gazdasági következményekkel jár a gyártók számára, többen attól tartanak, hogy szeptembertől ellehetetlenül az eddig busásan jövedelmező vállalkozásuk.

Az egyik legnagyobb radargyártó, az Inforad elnöke egyenesen attól tart, hogy kétezer dolgozójuknak egyszerűen fel kell majd mondaniuk, ha a tiltást nem sikerül a kormánnyal visszavonatniuk. A gyártók azzal érvelnek, hogy Franciaország piacvezető a radarjelzők előállítása és fejlesztése terén, és a kormány lépése ezt a dinamikát vetné vissza, éppen akkor, amikor a Wikango nevű cég vezetője szerint a spanyol, az olasz, a belga és a svéd piacon az üzlet éppen kezd beindulni.

Franciaországban egyébként a gyártók által közölt adatok szerint 4,7 millió gépkocsivezető használ radarjelzőt, de ha a navigációs rendszerekbe, azaz a GPS-ekbe vagy újabban az okostelefonokba beépített programokat is figyelembe vesszük, számuk ennél lényegesen magasabb.

A következő hónapokban a kormány számára külön megoldandó feladatot jelent majd, miként tiltsák meg ez utóbbi készülékek által tartalmazott radarjelző programok használatát. Az pedig egyelőre külön fejtörő, hogy a GPS-ek és az okos telefonok tulajdonosainál milyen módon ellenőrzik majd az új szabályok betartását.