Kína nemrég állította pályára a saját helyzet-meghatározó rendszerét működtető műholdakat, a csúcstechnológiai ágazat vezetéséről szóló kínai ambíciók másik jó példája pedig a C919-es repülőgép.

A 150 személyes utasszállító - a Boeing 737-es és az Airbus A-320 leendő vetélytársa - alkatrészellátásáért amerikai cégek versenyeznek.

A modellbe a legjobb nyugati repülési rendszereket építik bele, de jóval olcsóbb lesz a nyugati gépeknél. A Ryanair diszkont légitársaság már tárgyalásokat is kezdett több gép vásárlásáról - jegyzi meg a Sunday Times.

A brit lap szerint a kínai vezetés több, fokozatosan kiadott rendelete arra utal, hogy Peking stratégiát dolgozott ki arra, hogy vezető szerephez jusson a "high-tech" ágazatokban. Az állítólagos terv szerint a kínai cégek szerződések és megrendelések fejében nyugati technológiákhoz jutnának, majd azokat lemásolnák. Figyelmük középpontjába került például több repülőipari, biotechnológiai, gyógyszerészeti, környezetvédelmi, telekom és szoftvercég is - állítja a Sunday Times.

Az egyik példa a gyorsvasutak építésére szerződött német Siemens. A hatvan vonatból csak hármat gyártottak le Németországban, 57-et már Kínában, egy vegyes vállat gyárában szereltek össze, és a Siemens betanított 1000 kínai mérnököt is. A következő jelentős tenderen már a Siemens és kínai partnere kapta a körülbelül négymilliárd eurós megrendelést, maga a német cég pedig csak egy néhány százmilliós alkatrész-beszállítási üzletet köthetett.

Az Egyesült Államok már régóta fenyegetve érzi magát a kínai exportgazdaság által, és a kereskedelmi kamara jelentése szerint "amerikai, európai, japán és más fejlett országbeli kormányok és cégek, nagyszabású, tudományos és technológiai lopást bátorító politikának tartják" a kínai kormány irányvonalát.

A jelentés szerint a külföldi cégeket technológiájuk átadására veszik rá, majd egy helyi kínai vállalat válik az ágazat "bajnokává", de úgy, hogy valójában az állam irányítja. A Sunday Times szerint egy 2006-ban kidolgozott terv arra utal, hogy a kínai állam vezető szerepet akar játszani, 27 csúcstechnológia esetében akarja fokozni a kutatást és fejlesztést azért, hogy a kínai cégek végül magukra és ne a nyugati partnerekre hagyatkozzanak. A következő lépcső 16, úgynevezett "mega projekt" lenne, amelyek közül három katonai titok, több pedig olyan informatikai áttörést céloz meg, melynek nyomán Kína saját technológiáját alkalmazhatná, és azt nem kellene megvásárolnia.

Szkeptikus elemzők szerint nem kell félni, mert a tekintélyelvű irányítás "megöli az innovációt". Az iPhone-t is a szabad szellemű Kaliforniában tervezték meg. Sok nyugati cég azonban tart Kína vélt, vagy valós protekcionizmusától.