Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Csernobilt megnyitják a turisták előtt

Jövőre már turisták is látogathatják a csernobili atomerőmű körüli, eddig zárt övezetet. Az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma közölte: biztonságos útvonalakat jelölnek ki a területen. A világ legnagyobb nukleáris balesete után felállított zónába korábban több falusi visszatért.

Huszonöt évvel a világot sokkoló baleset után turisták is bejárhatják majd a csernobili atomerőmű körüli, eddig lezárt zónát. Az ukrán hatóságok közölték, engedélyezik a belépést azok számára, akik többet szeretnének megtudni a tragédiáról.

A csernobili atomerőmű 4-es blokkjában 1986. április 26-án történt robbanás következtében radioaktív anyag került több észak-európai ország légterébe. A katasztrófa nyomán Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban rengeteg embert betegített és ölt meg a sugárzás.

A robbanás után az erőműben dolgozók és hozzátartozóik számára épült város, Pripjaty lakosságát evakuálták és kialakították a 48 kilométer sugarú tilalmi övezetet, ahol csak kísértetfalvak maradtak. Az elpusztult reaktort betonszarkofággal fedték le, de továbbra is két és félezer ember dolgozik váltott műszakokban Csernobilban.

Az évek során, a kormány tiltása ellenére több százan visszatértek a zónába. Megjelentek olyan cégek is, amelyek túrákat szerveznek a területre, a kormány szerint illegálisan, nem garantálva a látogatók biztonságát.

Átgondolták

Az ukrán kormány most mégis hivatalos túrák indításáról határozott: Julija Jersova, az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma szóvivője azt mondta, hogy szakértők bevonásával biztonságos útvonalakat terveznek, amelyeken a résztvevők sokat tudhatnak meg a tragédia okairól és következményeiről.

A szóvivő arról nem beszélt, hogy pontosan mikor indulhatnak meg a kormány által jóváhagyott túrák.

A katasztrófaügyi minisztériumban közölték, hogy 2015-re szeretnék befejezni azt az új vasbeton szarkofágot, amely még nagyobb védelmet biztosít a sugárzással szemben.
Az eredeti építményt sietve húzták fel, több helyen megrepedt, és egyáltalán nem biztonságos.

Az új szarkofág 105 méter magas, 260 méter hosszú és 150 méter széles lesz - olyan nagy, hogy beférne alá a párizsi Notre-Dame, vagy a New York-i Szabadságszobor is. A befejezés előtt vasúti sínekre helyezve tolják majd a régi szarkofág fölé. A nemzetközi támogatók által pénzelt építkezés 380 millió eurót emészt fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×