Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Hová tűnt Bartók Béla szobra?

Hat évvel ezelőtt ünnepélyesen avatták fel a Kossuth-díjas Varga Imre Bartók-szobrát London Dél-Kensington városnegyedében, a forgalmas metróállomás kijárata előtt, prominens helyen, egy örökzölddel díszes járdaszigeten. Mintegy fél évvel ezelőtt lebontották a szobrot, és attól lehetett tartani, hogy nem állítják fel újra. Mint megtudtuk, újból lesz szoboravató, ám Bartók Béla bronzalakja kedvezőtlenebb helyre kerül.

Londonban ritkaság, ha külföldi személyiség köztéri szobrának az elhelyezését engedélyezik, de Bartók Béla zenéjét már az 1920-as években nagyra tartották az angolok, és egyre nyilvánvalóbbá vált előttük is, hogy a zenetörténet meghatározó jelentőségű alakja.

Két oka van annak, hogy hat éve az elegáns londoni Dél-Kensington kerület önkormányzata engedélyezte Varga Imre szobrának a felállítását. Egyrészt a magyar zeneszerző 1922-ben, hangversenyei alkalmából ezen a környéken lakott, és a házat, ahol annak idején vendégül látták, már a szoborállítás előtt emléktáblával jelölte meg a brit kulturális örökséget ápoló hivatal. Másrészt a kerület lakója Malcolm Rudland orgonaművész, aki jó viszonyban van a helyi konzervatív párti képviselővel, és rábírta a zenekedvelő politikust a szoborállítás támogatására.

Malcolm Rudland édesanyja magyar volt, s bár ő nem beszéli nyelvünket, minden jó magyar ügyért kész munkálkodni.

A szoboravatás hat éve ünnepélyes esemény volt, Bartók Mikrokosmosából játszott részletet a Guildhall Zenekar, Sir Charles Mackerras vezényletével. Nagy zeneszerzőnk részben közadakozásból bronzba öntött alakja ott magaslott London egyik legforgalmasabb pontján.

A metróállomás körüli utcák közlekedési rendjét azonban két éve átalakították, a járdasziget és vele együtt Bartók szobra eltűnt. A Londonba látogató magyar turisták hiába keresték.

Nem kell aggódni, nem fog zenélni!


Nemrégiben ülést tartott a kerület várostervezési bizottsága, és engedélyezték, hogy ezen részt vegyen Malcolm Rudland, a több mint ötven éve Londonban élő építészmérnök, Váczi Sándor kíséretében. Felszólalásukban előadták, hogy szerintük helyesebb lenne, ha fekete színű lenne a szobor alacsony talapzata, mert így érvényesülne Varga Imre művészi elgondolása, a zeneszerző lábánál lévő bronz levelek jobban látszanának.

De a szobor kijelölt új helyét sem találták jónak. Bartók bronzalakja egy nagy bérpalota elé kerül, s mögötte parkolnak majd egy virágkereskedés kisteherautói. A felszólamlást a bizottság nem vette figyelembe. Mivel a kérdést a kerület közvitára bocsátotta, levélben is érkeztek hozzászólások.

Egy kensingtoni adófizető eleve kifogásolta Bartók szobrának az újbóli elhelyezését, mert - mint írta - nem szereti a magyar zeneszerző műveit. Az illetőt válaszlevélben nyugtatták meg, hogy Bartók Béla szobra nem fog zenélni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×