A kancellárt ötnapos útjára több miniszter és gazdasági vezetőkből álló küldöttség kísérte el. Célja az Oroszországgal és Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, továbbá a Kazahsztánnal kezdett együttműködés gyors kiszélesítése volt, mert - mint Angela Merkel Asztanában hangsúlyozta - Kazahsztán Németország legfontosabb közép-ázsiai gazdasági partnere és olajszállítója.

Az út megkezdése előtt a német média rámutatott arra, hogy a kancellárnak útja során aligha lesz könnyű dolga, mert Berlin több uniós partnere, kiváltképpen az olasz és a francia kormány is felismerte az orosz és a kínai piacban rejlő óriási lehetőségeket, ezért a közelmúltban még inkább fokozta erőfeszítéseit a két országgal kialakított gazdasági kooperáció élénkítésére.

Angela Merkelnek mind az orosz államfővel Jekatyerinburgban folytatott tárgyalásain, mind pedig a kínai miniszterelnökkel Pekingben, illetve Hszianban tartott megbeszélésein sikerült egyengetni az utat új gazdasági megállapodások előtt, körútjának utolsó állomásán Asztanában pedig több mint kétmillió euró értékben írt alá beruházási szerződést.

A német média a körutat azonban nemcsak jelentős gazdasági sikerként könyveli el, hanem utal arra is, hogy Angela Merkel minden alkalommal szót emelt a demokrácia, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében is. A lapok szerint ezt Pekingben még Ven Csia-pao miniszterelnök is a kancellár javára írta, mert - mint mondta - a barátság próbája a véleménykülönbség kifejezése.