Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nincs más megoldás: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

A nyugdíjak időzített bombaként fenyegetik az európai országok költségvetését, ezért emelni kell a korhatárt - ezzel fog érvelni az EU Bizottság, amikor szerdán új javaslatot terjeszt be a kérdésről. Statisztikák szerint az Unióban csökken az aktív dolgozók aránya a nyugdíjasok javára.

A gyenge gazdasági növekedés, a magas államadósság és munkanélküliség megnehezíti az európai államoknak, hogy betartsák ígéretüket a nyugdíjak fizetéséről - olvasható az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra kerülő dokumentumában. Az anyagot már a hét elején kiszivárogtatták és több médium is megszerezte azt.

Az EU szerint akkor lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, ha a nyugdíjban töltött évek nem nőnek folyamatosan a munkában töltött évekhez képest. Azaz, meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt.

Brüsszel statisztikákkal próbálja megértetni az európai polgárokkal, hogy tovább kell majd dolgozniuk, mint ahogyan számították. Az Unióban az utóbbi 50 évben öt évvel nőtt az átlagéletkor, 2060-ra pedig további hét évvel nőhet.

A munkában töltött évek számának növelése kettős haszonnal is jár: magasabb életszínvonalat és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert hoz magával - szól a Bizottság érvelése.

Jelenleg négy aktív munkavállaló jut egy európai nyugdíjasra, de a Bizottság szerint 50 év múlva már csak két munkavállaló nyugdíjjáruléka termeli majd ki egy-egy nyugdíjas járandóságát.

A két évvel ezelőtti statisztika szerint az európaiak átlagosan 61,5 éves korukban mentek nyugdíjba. Franciaország nyolc éven belül 60-ról 62-re akarja emelni a nyugdíjkorhatárt, míg a német és a spanyol kormány 67 évesen engedné nyugdíjba jelenleg 65 éves korukig aktív dolgozóit. Az elképzelések tüntetéseket is kiváltottak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×