Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
316.15
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna

A világ legnagyobb vízi erőművét építené meg Kína Tibetben

A világ legnagyobb vízi erőművét építheti meg Kína Tibetben. A hatalmas gát jelentős mértékben hozzájárulna az üvegházi gáz-emisszió visszafogásához, a folyó menti országok azonban aggódnak a víz megosztása miatt. A tervet azonban hivatalosan még nem jelentették be - írja a brit Guardian.

A kínai vízügyi ágazat azért lobbizik, hogy a Brámaputra folyó felső szakaszán építsék meg a világ legnagyobb vízierőművét. A kínai Vízienergetikai Mérnöki Társaság alelnöke azt mondta a Guardian című brit lapnak, hogy a projekt és 200 millió tonnával fogná vissza az üvegházi gáz-kibocsátást. "Nem szabad kihagyni ezt a lehetőséget. A világ érdeke a vízi források kiaknázása" - mondta Csang Po-ting. Az évi 200 millió tonna szén-dioxid Nagy-Britannia éves emissziójának egyharmada - jegyzi meg a Guardian.

A nyugati környezetvédők eddig előszeretettel kampányoltak egyszerre a fosszilis energia, de a nagy gátak ellen is, amelyeket különösen környezetrombolónak tartanak. Közben a nyugati országok nyomást próbálnak gyakorolni az energiatermelését nagymértékben még mindig szénből fedező Kínára, hogy vezessen be határértékeket emissziója csökkentésére.

A tervezett, 38 gigawattos komplexumról szóló elképzelések még nem teljesen hivatalosak, de nyíltan folyik a vita róluk. A Guardian a Brit-Kolumbiai Egyetem egyik tibeti származású környezetpolitikai professzorától kapott információt, aki figyelemmel kíséri a kínai vízierőművek építését.

A Hydro China nevű állami kínai cég oldalán is látható egy terv, a cég azonban nem válaszolt a Guardian kérdéseire, és a pekingi kormány sem erősítette meg, hogy létezik a projekt. A lap szerint azonban több újságcikk is beszámol arról, hogy megkezdték a terület felmérését, olyan dokumentumok is megjelentek az interneten, amely szerint folyhatnak az építkezés előkészületei, a fórumokon pedig a projekt részleteiről folyik vita.

A kínai vízügyi mérnökök számára a Brámaputra-projekt régi álom, eddig azonban az Indiával való esetleges regionális konfliktus és a nehezen megközelíthető vidék miatt szinte lehetetlennek tűnt a terv. A kínaiaknak ugyanakkor sikerült vasutat vezetniük Tibetbe, és energiaigényeik növekedésével további lehetőségeket akarnak feltárni - jegyzi meg a brit lap. Az erőművet a folyó úgynevezett Nagy Kanyarjában, Motuónál, egy 2000 méteres vízesés energiáját kihasználva akarják megépíteni, és egyben véget vetni India területi igényeinek.

Kérdés, hogy ez mennyire élezné ki a feszültséget Tibetben. Környezetvédők szerint a gát földrengésveszélyes területen épülne meg, és veszélyeztetné a helyi élővilágot. Az is kérdés, hogy a tibetiek mekkora mértékben részesednének a megtermelt áramból és mennyi kerülne Kína más vidékeire.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

A dunántúli halastavak vannak igazán kitéve az aszály és az extrém hőség veszélyeinek – vélekedett az InfoRádióban az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Lévai Ferenc hangsúlyozta, mindent el kell követni, hogy a megmaradt víz ne fogyjon tovább.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×