A francia kormány hétfőn megkezdte az egyeztetést a nyugdíjreformról a szociális partnerekkel, de már az első nap kiderült: kemény szakszervezeti ellenállásra kell felkészülnie.

Az érdekvédők túlnyomó többsége ugyanis hallani sem akar a nyugdíjkorhatár felemeléséről. Márpedig a munkaügyi miniszter szerint, ha erre nem kerül sor, úgy néhány éven belül összeomlik a rendszer.

A korábban a pénzügyminiszteri posztot betöltő, nemrég kinevezett Eric Woerth azt mondta: a jelenlegi helyzet az, hogy minden tizedik nyugdíjnak hiányzik a fedezete. A szakszervezeti vezetők egy része a cégek további megadóztatásában látja a lehetséges forrásokat.

Mások máris halasztani igyekeznek a tárgyalásokat mondván: a kormány túlságosan szoros napirendet diktál, az elképzelések szerint ugyanis az új törvénytervezetnek őszre már el kellen készülnie.

A munkáltatókat tömörítő, befolyásos Medef elnöke egyébként jelezte, hogy hallani sem akarnak további, a cégeket sújtó adóemelésről. Laurence Parisot azt is elmondta keddi sajtótájékoztatóján, hogy a témát miden fél kellőképpen ismeri, hiszen már évek óta tárgyalnak róla, így az őszi törvénymódosítás teljesen elfogadható számukra.

A Medef egyébként már több éve hangoztatja, hogy a jelenlegi 60 évről legalább 62-re kell felemelni a nyugdíjkorhatárt, ám az ezt megvalósítani akaró kormányzati kísérletek 2005. óta rendre elakadnak a masszív tiltakozások miatt.

Az elmúlt években a kormánynak annyit sikerült elérnie, hogy a magánszektorban 2012-től, a közszférában pedig 2016-tól a jelenlegi átlagosan 37,5 év helyett 41 évig kell járulékot fizetni ahhoz, hogy valaki teljes összegű nyugdíjat kaphasson.

A nyugdíjkorhatár tehát két év múlva automatikusan, törvényi szabályozás nélkül is 60 év fölé kerül, hiszen egyre kevesebb francia kezd el 19 évesen dolgozni, a szakszervezetek ezt a korhatárt azonban tabuként kezelik, és egyelőre hajthatatlanok.

A legnagyobb, erősen baloldali CGT szakszervezet vezetője hétfőn azt mondta, hogy ez az egyetlen szabadság, ami még megmaradt a dolgozóknak, így azt nem lehet elvenni. A kormány mindenesetre júniusra masszív, a nyugdíjreformot ellenző megmozdulásokra számít.

Nicolas Sarkozy azonban eltökélt, mert ez elnöki programjának egyik sarkalatos pontja. A várható ellenállásról valószínűleg május 1-jén kap némi ízelítőt a Fillon-kabinet. A már említett CGT vezetője ugyanis országos demonstrációkat javasol erre a napra - alapvetően a nyugdíjreformról alkotott álláspontjuk kifejezésére.