Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

További elbocsátások várhatóak a francia autóiparban

A francia kormány arra számít, hogy idén és jövőre a gépkocsi alkatrészgyártó cégek mintegy 40-50 ezer embert bocsátanak el. Az ipari miniszter által még tavaly szeptemberben felállított, az iparág helyzetével foglalkozó bizottság most közzétett jelentése szerint az autóipart egyelőre még húzza a 2008 decemberében bevezetett, a tíz évesnél régebbi gépkocsik lecserélést ösztönző, eddig rendkívül sikeres roncsprémium, ám "a földre szállás", vagyis az eladások visszaesése, melyet idén márciusra várnak, meglehetősen fájdalmas lesz.

A szakértők szerint ez a változás elsősorban az autógyártók beszállítóit és alvállalkozóit érinti majd a legsúlyosabban, és bár e szektorban tavaly már 35 ezer ember elvesztette a munkahelyét, idén és jövőre újabb elbocsátási hullám várható. A legdurvább folyamatokra az öntödékben és az autó-felszereléseket gyártó üzemekben számítanak, ahol az előrejelzések szerint tízből hét munkahely megszűnik a következő két évben.

A német Bosch autóalkatrész-gyártó például a tavalyi leépítések után, melyek mintegy négyszáz dolgozót érintettek, idén újabb ötszáz ember elbocsátását tervezi Franciaországban. A legnagyobb francia alkatrészgyártónál, a Valeónál ennél is komolyabb átszervezésre készülnek: a világ számos országában jelen lévő társaság vezetése globális szinten mintegy ötezer ember elbocsátásával számol.

A szakértői bizottság a gumiabroncs ágazatban is drámai változásokra számít, és azzal kalkulálnak, hogy országos szinten több mint ötezer munkahely szűnhet meg. A Magyarországon is jelenlévő Michelin gumiabroncsgyár például tavaly már elbocsátott kétezer embert, idén pedig egyik üzemének végleges leállítására készül. Hasonló lépés várható az amerikai Goodyearnél is, amely az észak-franciaországi Amiens-ben működő, mintegy 800 embert foglalkoztató gyárát készül felszámolni.

A várható változások kezelésére az ipari miniszter egy tudományos bizottságot hívott össze, amely az elképzelések szerint konkrét tanácsokkal segíti majd a bajba kerülő vállalatokat. A szakszervezetek mindeközben úgy vélik, a tavalyi után idén újabb munkahelyi konfliktushullámra lehet számítani Franciaországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot. Sárkány Zalán országos csúccsal bronzérmes lett 800 méter gyorson, Jackl Vivien 4. lett a 400 méteres vegyesúszás döntőjében, országos csúccsal 6. a magyar női 4x100-as gyorsváltó.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×