600 ezer magyart hurcoltak el a II. Világháború vége után kényszermunkára a szovjet csapatok és ezek közül 200 ezren haltak meg útközben, illetve a fogságban - említi meg Nick Thorpe a BBC regionális tudósítója, aki Nyíregyházán találkozott az egyik áldozat fiával. A magyar zsidóság deportálásával szemben az ő történetük kevés figyelmet kap a hivatalos köröktől - teszi hozzá.

Kővágó Árpád kalauzként dolgozó édesapját is elvitték, azt követően, hogy a szovjet csapatok 1944. november 1-jén elfoglalták a várost, és többet nem tért haza. A 45 éves férfit és a városból 2-3 ezer további embert Debrecenbe vitték, majd tehervagonokba zárták őket és az akkor már a Szovjetunióval szövetséges Romániába indították őket. Kővágó úr úgy tudja, hogy édesapja a romániai foksányi tranzit táborban halt meg.

Apját azonban nem felejtette el, és kampányt folytat a kényszermunkára hurcoltak emlékéért, az általa magyar holokausztnak nevezett tragédia áldozataiért. Az ő fáradozásainak eredményeképp három évvel ezelőtt Nyíregyházán újratemettek "egy ismeretlen magyar civilt", aki a moldovai Batsiban halt meg a kényszermunka során és emlékművet is emeltek a "málenykij robot" áldozatainak - jegyzi meg a tudósító.

Kővágó Árpád azt mondja: nem akar "versenyezni" a zsidó holokauszttal, de szeretné, ha az állam emléknappal ismerné el a szovjetek által elhurcoltakat is. A férfi elmesélte, hogyan járt édesanyjával három éven át a vasútállomásra és várta az elhurcolt apa hazatérését. Végül a szintén kényszermunkára vitt nagybátyja mondta el, hogy apja meghalt és saját maga temette el.

Történészek megjegyzik, hogy a háború végén a szovjet hadvezetés parancsba kapta, hogy tömegesen tartóztassa le a német vezetéknevű embereket a náci Németországgal egykor szövetséges területeken. Magyarországon azonban túlbecsülték a német hadifoglyok és németnek tartott civilek számát, és magyar polgári lakosokkal "egészítették ki" a foglyokat. Több ezer, a koncentrációs táborokból hazatért magyar zsidót is elvittek, mert német vezetéknevük volt.