Tudomány

A szokásosnál akár fél évvel korábban is kimutatható a melanóma, a bőrrák legveszélyesebb változata egy tajvani tudósok által kifejlesztett új technológiával.

Új makákófajt azonosítottak Tibetben kínai tudósok, akik szerint a kis populáció védelemre szorul.

Levelekből fűzött nyaklánccal enyhítették a másnaposság kínjait a Nílus menti birodalomban, az ókori egyiptomi egészségügyi praktikák a Nagy-Britanniában megjelentetett, harminc orvosi témájú papiruszt tartalmazó kiadványnak köszönhetően ismerhetők meg.

Kínából kapott mélyhűtött pandaspermát a washingtoni Nemzeti Állatkert, hogy a szakértők mesterséges úton megtermékenyítsék az ott élő Mej Hsziang pandanőstényt.

Először lehettek tudósok szemtanúi egy porszökőkút keletkezésének egy üstökösön a Rosetta űrszonda műszereinek segítségével - közölte a Naprendszerkutató Max-Planck Intézet és a Német Űrügynökség (DLR).

Minden korábbinál pontosabb atomórát készítettek amerikai tudósok: a stronciummal működő atomóra tizenöt milliárd év alatt egyetlen másodpercet sem késik vagy siet, ezzel háromszor olyan pontos, mint az eddigi rekordtartó, és 50 százalékkal stabilabb is.

Megkóstolták és elemzésnek vetették alá szakemberek azokat a 170-es éves pezsgőket, amelyekre egy Finnország partjainál elsüllyedt hajón bukkantak néhány éve. A Veuve Cliqout cég által gyártott nedűt összevetették napjaink hasonló készítményeivel, és igen ízletesnek találták.

Az óegyiptomi főváros, Memphisz városfalának maradványait tárták fel Kairótól 20 kilométerre délre orosz régészek.

Öreg konyhai és fürdőszobai berendezések, irodai eszközök alkotják a világon 2014-ben keletkezett 41,8 millió tonna elektronikus hulladékot - derült ki egy ENSZ Egyetem (UNU) által készített jelentésből.

Magyar asztrofizikusok felfedezése segíthet a világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében.

A nyugati életforma az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok sokféleségének csökkenéséhez vezet - erre a következtetésre jutottak kanadai és ausztrál kutatók, akik az amerikai és a pápua új-guineai népesség bélflóráját hasonlították össze.

Egy francia ásatáson előkerült neandervölgyi csontmaradványok elemzéséből egy új tanulmány szerzői arra következtetnek, hogy ezek az ősemberek különös rituáléval temették el halottaikat, esetleg az is felmerülhet, hogy előfordult náluk a kannibalizmus.

Potenciálisan mintegy 500 kisbolygó jelenthet fenyegetést a Földre a következő 100 évben, de a becsapódás veszélye nagyon kicsi, és egyébként is vannak megoldások a kivédésükre - hangzott el az Európai Űrkutatási Hivatalnak (ESA) az olaszországi Frascatiban a héten tartott bolygóvédelmi konferenciáján.

Első alkalommal sikerült felfedezni annak titkát, hogyan megy végbe az óriásgalaxisok halála: először magjukban, majd a külső területeiken áll le a csillagok keletkezésének folyamata.

Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékot talált a Spitzbergákon arra, hogy a Föld élővilágában bekövetkezett egy hatodik tömeges kihalási esemény a közép-perm földtörténeti korban.

Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a Naprendszer kisbolygóinak kutatásában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását - tudatta az MTA.

Százmillió éve jelen lévő aprócska, mélytengeri csontevő férgek tüntethették el az őskori tengeri állatok csontjainak egy részét, mielőtt azok megkövesedtek volna - sugallják egy új kutatás eredményei.

Vélhetően ismétlődő kisebb agyvérzésektől szenvedett Julius Caesar, ez magyarázhatná hadjáratai során elszenvedett eséseit vagy szédüléseit, valamint az uralkodása végén tapasztalt túlérzékenységét - vélik brit kutatók.

A terhesség korai szakaszában kialakuló anyai diabétesz növelheti az autizmus kockázatát a gyereknél - erre a következtetésre jutottak a Kaiser Permanente amerikai magán-egészségbiztosító szakemberei, akik eredményeiket a Journal of the American Medical Association (JAMA) legújabb számában ismertetik.

Az ételmérgezést okozó szalmonella-baktérium génmódosított törzsei hatékonyan semmisítik meg a daganatos sejteket anélkül, hogy károsítanák a gazdaszervezetet - bizonyították sejttenyészeteken és állatkísérletekben az Arizonai Állami Egyetem tudósai.