Infostart.hu
eur:
367.53
usd:
335.25
bux:
144079.69
2026. november 18. szerda Jenő

Ezért kapjuk később a következő jégkorszakot

Az üvegházhatású gázok ember általi kibocsátása legkevesebb 50 ezer évvel késlelteti a következő jégkorszak beköszöntét - állapították meg németországi kutatók.

A Potsdami Klímakutató Intézet szakemberei az eljegesedést kiváltó tényezőket vizsgálták. A Föld Nap körüli pályájának módosulásától függ, hogy mennyi napsugárzás éri a bolygó felszínét, és ha ez elér egy bizonyos küszöbértéket az északi félteke közepes földrajzi szélességein, akkor beindulhat az eljegesedés.

A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint bolygónk Nap körüli pályájának alakja ugyan most "ideális" lenne egy jégkorszak beköszöntéhez, ám jelenleg túlságosan sok szén-dioxid van a levegőben, így az üvegházhatás ellensúlyozza a pályaeltolódásból eredő lehűlést. A bolygó meghosszabbodott meleg periódus elé néz - írta a BBC.

"Olyan periódusban vagyunk, amikor az északi féltekén a nyarak a legtávolabb vannak a Naptól" - magyarázta Andrey Ganopolski, a tanulmány vezető szerzője. "Normális körülmények között az interglaciális időszak véget érne, és új jégkorszak kezdődne. Vagyis csillagászati szempontból nézve tökéletesen adottak a feltételek. Ha 200 évvel ezelőtt 240 ppm (milliomod térfogatrész) értéken állt volna a szén-dioxid légköri koncentrációja, akkor elkezdődhetne egy jégkorszak, de szerencsére 280 ppm volt a koncentráció. Az iparosodott társadalom pedig mára 400 ppm fölé vitte az értéket" - fejtette ki Ganopolski.

A kutatók szerint ugyanakkor a jégkorszakközi éghajlat feltehetőleg így is, úgy is meghosszabbodott volna legkevesebb 20 ezer évvel, illetve nagy valószínűség szerint akár 50 ezer évvel is, még akkor is, ha a szén-dioxid koncentráció a 18. századi szinten maradt volna.

Az ipari forradalom óta a légkörbe engedett csaknem 500 gigatonnányi szén miatt az emberiség valószínűleg "lecsúszik" a következő eljegesedésről, és további 500 gigatonnányi szén-dioxid kibocsátásával újabb 50 ezer évvel tolódik el a következő jégkorszak beköszönte.

Az elmúlt 2,5 millió évben a Föld több hosszan tartó hideg időszakon is átesett. A 12 ezer évvel ezelőtt véget ért legutóbbi jégkorszak során jégtakaró borította a mai Kanada, Észak-Európa és Szibéria területét.

Ganopolski szerint fölösleges arról vitatkozni, hogy a következő jégkorszak 50 ezer vagy 100 ezer év múlva köszönt-e be. A lényeg annak felismerése, hogy az emberiség immár képes arra, hogy geológiai mércével mérve is érezhető változást idézzen elő az éghajlatban.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×