A hatalmas jéghegyek, amelyek száma megszaporodhat a következő évtizedekben a klímaváltozás miatt, olvadásuk közben vasat és egyéb tápanyagokat engednek a Déli-óceánba, élelemben gazdag közeget biztosítva az apró élőlények számára, amelyek növekedésük során kivonják a szén-dioxidot a légkörből, így segítik a klímaváltozás lassítására irányuló emberi erőfeszítéseket.

A szakemberek becslése alapján az antarktiszi jéghegyek táplálta algavirágzás évente 10-40 millió tonnányi szén-dioxidot köt meg, ami nagyjából Svédország, vagy Új-Zéland éves kibocsátásával egyenlő.

A 18 kilométernél is hosszabb jégtömbök munkájának áldásos hatását mostanáig elenyészőnek és területileg korlátozottnak vélték a szakemberek. "Nagyon meglepett bennünket, hogy a hatás akár 1000 kilométerre is kiterjedhet" - mondta Grant Bigg, a Sheffieldi Egyetem professzora, a Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője.

A kutatók 17 hatalmas antarktiszi jéghegy műholdas felvételeit tanulmányoztak 2003 és 2013 között. Eredményeik szerint a szelek és az áramlatok szállította tápanyagoknak köszönhetően az algák a jéghegyek több száz kilométeres körzetében festették zöldebbre a vízfelszínt.

Egyszerre általában harminc nagy jéghegy úszkál az Antarktisz térségében és a jégóriások évekig is fennmaradnak. A kisebbekkel összehasonlítva a nagy méretű jéghegyeknek rendkívül nagy szerepük van az óceánok trágyázásában.

Bigg szerint az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mennyisége nagyjából két százalékkal növekszik évente. "Ha ezek a hatalmas jéghegyek nem lennének, ez az érték 2,1-2,2 százalék lenne" - mutatott rá a szakember.