Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Új NMHH-podcast – „Az újságírók elé nagy kihívást állítottak az influenszerek”

Az NMHH most induló új podcastsorozata arra keresi a választ, hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki, mit és hogyan mondhat.

A szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó podcastsorozatot indított a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.

Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke az első felvételen arról beszélt, hogy az újságírók függetlensége manapság is roppant lényeges.

„Az újságírónak függetlennek kell lennie a politikától, a saját hirdetőitől, reklámozóitól, bizonyos értelemben még akár a potenciális közönségétől is,

ha a közönség nyomása őt az etikai normák figyelmen kívül hagyása felé terelni. De ez egy ideális elképzelés, és ez jogilag nem írható elő” – fogalmazott.

Lampé Ágnes újságíró azt emelte ki, hogy napjainkban egyre bonyolultabbá válik az interjúkészítés, főleg a politikusokkal.

„Politikai interjúkat készíteni ma Magyarországon nagyon nehéz. És akkor hogy tájékoztassam a közönséget, ha ilyen nehéz ezeket az interjúkat elkészíteni, összehozni? Ez ide-oda necces kérdés, mert ha egy politikussal szeretnék interjút készíteni, de ő azt mondja, hogy köszöni, nem jön el, és nem akarja azt az interjút adni, akkor hogy tájékoztassam a nyilvánosságot?” – részletezte.

Koltay András a szólásszabadság fontosságára is kitért.

„Sok évszázados hagyománya van némelyik országban a szólásszabadságnak, és mégis a mai napig késhegyre menő viták zajlanak arról, hogy például egy angol polgár mit mondhat a bevándorlásról és mit nem. Ez folyamatos küzdelem, birkózás az állam, a kormányzatok, az állampolgárok, a jogászok, a civil szervezetek, a tudósok és mások részvételével, amit a technológia folyamatos változásai nyilván még inkább felerősítenek, szükségessé tesznek. Azt hiszem, nem nagyon tudunk olyan országot mondani, ahol feketén-fehéren azt lehet mondani, hogy ott szólásszabadság van. Talán olyat tudunk mondani, ahol feketén-fehéren kijelenthető, hogy nincs: Észak-Koreában vélhetően nincs, és egyébként a két szélsőség közötti skálán helyezkednek el valahol azok a demokratikus országok, amelyek ezeket a küzdelmeiket évszázadok óta önmagukkal, a mi esetünkben külső erőkkel szemben is történelmi okokból folytatják.”

Lampé Ágnes jelezte, hogy a megváltozott technikai lehetőségek mellett az újságíróknak is új kihívásokkal kell megküzdeniük.

„Azt látom, hogy azért a jó újságírás hosszú távon mégiscsak megmarad, annak ellenére, hogy milyen kihívások kerülnek elő. Nagyon sokan kiestek és feladták ezt a harcot, teljesen érthető módon. Gondoljunk bele! Van egy celebritás, egy influenszer, és azt mondja, hogy süt a nap. És akkor ezt nagyon sokan követik, mert azt mondják, hogy hú, de jól megmondta, jól beszél, érdekes, jól néz ki, látványos a vizuális rész, ami ma már nagyon számít. Biztos, hogy sokan szeretni fogják, meg elfogadják az ő véleményét, de

ez távolról sem újságírás.

Most ehhez kell az újságíróknak felkötni azt a bizonyos dolgot azért, hogy ők is tudjanak olyan jól írni és olyan érdekesen. Ez nem kis kihívást jelent.”

Koltay András hangsúlyozta azt is, hogy a médiát minden kritika ellenére is a kulturális szolgáltatások körébe kell sorolni, elemi érdekünk, hogy a jövőben is fennmaradjon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×