A Harvard, a Michigani Egyetem és a Duke Egyetem szakemberei szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek közelebb állnak a dohányzáshoz, mint a nyers élelmiszerekhez, például gyümölcsökhöz, zöldségekhez. A kutatók hangsúlyozzák: ezeket az élelmiszereket is tudatosan úgy tervezik, hogy függőséget alakítsanak ki a fogyasztókban – írja a The Guardian cikke nyomán a Portfolio.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek iparilag előállított termékek, amelyek gyakran tartalmaznak emulgeálószereket, mesterséges színezékeket és ízesítőket. Ide sorolják az üdítőitalokat, a csomagolt snackeket, kekszeket, édességeket, a gyorséttermi ételeket, továbbá a tápszereket, a legtöbb bolti kenyeret, a müzliket, a készételeket és számos desszertet is.

A Milbank Quarterly egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint a gyártási folyamatok és az összetétel optimalizálása mindkét iparágban hasonló logikát követ. A cél az, hogy a termék minél gyorsabban és erősebben hasson az agy jutalmazási rendszerére. A szerzők szerint

az olyan ígéretek, mint az „alacsony zsírtartalmú” vagy a „cukormentes”, valójában egyfajta „zöldre mosást” jelentenek, amelyek késleltethetik a szigorúbb szabályozás bevezetését.

Ezt ahhoz hasonlítják, amikor az 1950-es években a cigarettaszűrőket egészségvédő innovációként reklámozták, noha valójában nem nyújtottak érdemi védelmet.

Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem addikciókra specializálódott klinikai pszichológusa szerint páciensei gyakran érzik függőnek magukat, sóvárognak ezek után az ételek után. Ugyanazt érzik, mint amikor korábban dohányoztak, csak most az üdítővel és a nasival kapcsolatban.

Bár az élelmiszer – a dohánytermékekkel ellentétben – létszükséglet, a kutatók szerint éppen ez teszi még sürgetőbbé a beavatkozást.

Úgy vélik, a modern élelmiszer-környezetből szinte lehetetlen kilépni. A tanulmány szerint a dohányipar szabályozásából levont tanulságok – a perek, a marketingkorlátozások és a strukturális beavatkozások – mintául szolgálhatnak az élelmiszeripar esetében is. A hangsúlyt az egyéni felelősségről az iparág elszámoltathatóságára kellene áthelyezni.

Azonban az összehasonlítással nem mindenki ért egyet, a brit Quadram Institute élelmiszer-kutató központ tudományos igazgatója, Martin Warren szerint például a szerzők egyes állításai túlzónak tűnhetnek. Úgy látja, tisztázni kellene, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek farmakológiai értelemben okoznak-e függőséget – ahogy a nikotin –, vagy inkább a tanult preferenciákat és a kényelmet használják ki. Véleménye szerint egyelőre nem tisztázott, hogy ezekben az élelmiszerekben az összetevők károsak-e, vagy az, hogy kiszorítják az étrendből a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, teljes értékű élelmiszereket.