Infostart.hu
eur:
386.46
usd:
336.91
bux:
0
2026. március 31. kedd Árpád
Egy szürke kölyökkutya kíváncsian néz fel a gazdájára.
Nyitókép: Unsplash

Egyes kutyák jóval többet érthetnek meg az emberi beszédből, mint azt korábban gondolták

Az ELTE etológusainak új kutatása kiderítette, hogy kedvenceink a beszélgetéseinkből is képesek új szavakat megtanulni, hasonlóan ahhoz, ahogy a kisgyerekek is tanulnak.

A kutyák többet értenek a beszédből, mint azt korábban gondolták: egyes kivételes képességű ebek képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy tanítanák őket, elég, ha a gazdáik beszélgetését hallgatják – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Science című tudományos folyóiratban.

A kutatók eredményei szerint egyes, kivételes képességű kutyák képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy közvetlenül tanítanák őket, elég, ha figyelik és hallják gazdáik beszélgetését. Ezek a kutyák a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.

A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, ám a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy.

A Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák viszont játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét is elsajátítják.

A kutyák tanulási képességei régóta foglalkoztatják a tudósokat, sokáig azonban nem volt ismert, hogy ezek a kivételes kutyák a kisgyermekekhez hasonló módon képesek új tárgyneveket megtanulni – jegyezték meg.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag emberre jellemzőek” – idézi a közlemény Shany Dror-t, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetemek munkatársát. A kutatás vezetője kiemelte:

megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez.

A beszámoló szerint az első kísérletben a kutatócsoport tíz kivételes tehetségű kutyát vizsgált két helyzetben: közvetlen megszólítást alkalmazva a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat; kihallgatott helyzetben pedig a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna. Az eredmények szerint mindkét helyzetben tízből hét kutya megtanulta az új játékok nevét.

A kutyák teljesítménye már az első próbák során kiemelkedő volt: a közvetlen megszólításos helyzetben nyolcvan százalékos, a kihallgatásos helyzetben pedig száz százalékos pontossággal adtak helyes választ.

Összességében a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből éppolyan sikeresen tanultak, mint amikor tanították őket, ami a csecsemőkkel végzett kutatások eredményeit tükrözi.

A második kísérletben a kutatók egy új kihívás elé állították a kutyákat: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg a tárgyakat, amikor a kutyák már nem láthatták azokat. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, mégis a kutyák többsége sikeresen elsajátította az új neveket - emelték ki.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket” – idézi az összegzés Fugazza Claudiát, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatóját.

A tanulmány szerint a „kihallgatott” beszédből való tanulás képessége általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik.

Mindezek mellett ezek a kivételes tehetségű kutyák ritkaság számba mennek, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származik – tették hozzá.

A kutatás az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge kutatási projekt része, amely a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával.

Címlapról ajánljuk
Olaj, gáz? – Más fontos nyersanyagok is a Közel-Keleten rekednek most

Olaj, gáz? – Más fontos nyersanyagok is a Közel-Keleten rekednek most

A Hormuzi-szoros lezárása miatt jelenleg hélium és alumínium sem jut ki a térségből. Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a válság nagyon sok alaptermék árát befolyásolja – a vegyipar különösen érintett –, Európának pedig ázsiai beszerzőkkel kell versenyeznie ugyanazokért a szállítmányokért.

Hortay Olivér: nem okoz fennakadást a hazai gázellátásban a Török Áramlat nyári leállítása

A földgázszállító a protokoll szerint már több hónappal korábban bejelenti, mikor hajtják végre a szükséges karbantartási munkálatokat, így a júniusi, nyolc napi leállásból fakadó kiesésre a kereskedők és a tárolók is előre fel tudnak készülni – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. A szakértő arra is kitért, milyen következményei lehetnek annak, hogy a magyar állam júliustól megtiltaná a földgázszállítást Ukrajnába.
inforadio
ARÉNA
2026.03.31. kedd, 18:00
Dobrev Klára
a Demokratikus Koalíció elnöke, a párt választási listavezetője
Dubajnál horgonyzó tankerhajót ért támadás, amerikai katonák érkeztek a Közel-Keletre – Híreink az iráni háborúról kedden

Dubajnál horgonyzó tankerhajót ért támadás, amerikai katonák érkeztek a Közel-Keletre – Híreink az iráni háborúról kedden

Valószínűleg iráni dróntámadás ért egy Dubaj közelében horgonyzó tankerhajót. A támadás után tűz ütött ki, amelyet sikerült eloltani, de mivel a hajó tele volt kőolajjal, félő, hogy olajszivárgás lesz. Az Egyesült Államok elit és legendás 82. légideszant-hadosztályának több ezer katonája megérkezett a Közel-Keletre. Eközben Donald Trump elnök az Irán elleni háború következő lépéseit mérlegeli, beleértve a szárazföldi erők esetleges bevetését is iráni területen. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×