A Kecskeméti Katona József Múzeum régészei X. századi sírokat találtak Akasztó határában. A leleteket további vizsgálatoknak vetik alá a szakemberek a minél pontosabb adatok megállapítása érdekében – írja a Magyar Múzeumok című folyóirat.

A 920-as, 930-as években elhunyt három előkelő férfi sírjait a kecskeméti intézmény közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel, majd a múzeum szakemberei végeztek ásatást a területen. A 17-18 éves korában elhunyt harcos sírjában

egy kuriózumnak számító ezüst tarsolylemezre és egy kék üvegköves aranygyűrűre is ráleltek.

Ehhez hasonló tarsolylemezből a teljes Kárpát-medencében kevesebb, mint harmincat ismernek, így egy kiemelkedően ritka leletről van szó a Honfoglalás időszakából.

A szakemberek a fiatalember csontváza mellett talált tárgyak, eszközök alapján arra következtetnek, hogy egy magas rangú személy lehetett a 17-18 éves harcos. Az ezüst tarsolylemez például elit rangjelző tárgynak számított abban a korban. Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét. Az elhunyt a bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt. Szintén kiemelkedőek az aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszámai is.

A sírban egyes selyem, bőr és fa elemek olyan kiváló állapotban maradtak meg, hogy a sírt eredeti helyzetben, a talajjal együtt emelték ki a kutatók.

A második sír egy 15-16 évesen elhunyt harcost és értékes tárgyait rejtette, aki szintén magas rangú fegyveres lehetett. A harmadik sírban nyugvó 30-35 éves férfi mellett pedig szablyát, pénzekkel díszített lószerszámokat és egy ezüst karperecet fedeztek fel. Utóbbi két eltemetett férfi valószínűleg az első harcos kíséretének vagy testőrségének a tagja volt.

A három férfi halálának okát nem lehet tudni, de a genetikai állományuk kivizsgálása már megkezdődött. Az első eredmények alapján rokoni kapcsolat volt az elhunytak között: a második és harmadik férfi valószínűleg apa és fia lehetett.