„Nem sokkal az indítás után már dokkoltak is az űrhajósok, és az űrállomás fedélzetén tartózkodnak. A tervek szerint több mint 200 napot fognak a világűrben tölteni, miközben végrehajtják a szokásos kísérleteiket. Két űrsétát is végrehajtanak majd és utána térnek vissza a Földre” – mondta Szabó Olivér Norton az InfoRádióban.
Bár már eddig is voltak közös orosz-amerikai küldetések, de ez a mostani mégis különös hangsúlyt kapott, hiszen a két ország nincs éppen a legjobb viszonyban egymással. Ugyanakkor a szakértő azt nyilatkozta, hogy a Nemzetközi Űrállomáson nagyon fontos és tervezett is az egymásra utaltság, egyik fél sem tudná üzemeltetni az egészet a másik nélkül. Az amerikaiaknak szüksége van az oroszokra, és fordítva is. A csillagász arra emlékeztetett: már a 2000-es évek óta bevett szokás, hogy a Szojuz küldetéseken amerikaiak is repülnek, cserébe pedig annak idején az űrsiklón, most pedig a Dragon űrhajóban ott vannak az orosz kozmonauták. Igazából az számít ritkaságnak, ha mondjuk kizárólag csak oroszokból áll egy űrhajó személyzete. Erre is volt már példa 2022-ben, de inkább ez a ritkaság.
A Russian Soyuz MS-28 spacecraft blasted off for the International Space Station with two Russian cosmonauts and one NASA astronaut on board.
— CGTN Europe (@CGTNEurope) November 27, 2025
After lift-off, the Soyuz was scheduled to orbit the Earth twice before performing an automated docking with the ISS Rassvet module.… pic.twitter.com/psq3uvooZR
Az InfoRádió ezek alapján arra volt kíváncsi, hogy vajon a két ország az űrkutatásban még most is azonos technikai szinten áll-e? Szabó Olivér Norton szerint ez ma már nem így van, az amerikai űrtechnika jelenleg fejlettebb, mint az orosz. „Elsősorban azért, mert
az oroszok még mindig igazából egy nagyon hasonló Szojuz-koncepciót használnak, mint a Szovjetunió annak idején.
Amerika pedig folyamatosan fejleszt" – vélekedett a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Azért azt is hozzátette, hogy az űrsikló leállítása után évekig csak az oroszok tudtak embert juttatni a világűrbe. Ezért sokáig elég kiegyenlített volt az űrverseny, de már egyértelműen az amerikaiak vezetnek.
A Szojuz indításakor keletkezett sérülésről a szakértő elmondta: valószínűleg az elöregedés tehet róla, bár eddig pontos közleményt a Roszkozmosz (az orosz űrügynökség) még adott ki. „Amikor a Szojuz rakétát felállítják a kilövőállásban, akkor alátolnak egy szervizplatformot. Ez segít egyrészt ellenőrizni a hajtóműveket, illetve itt csatlakoztatják a rakéta rendszereit is az indítóállomáshoz. És az indítás előtt ezt a platformot kihúzzák a rakéta alól, pont azért, hogy ne sérüljön meg” – magyarázta.
???Watch the moment the Russian Soyuz MS-28 spacecraft, carrying two Russians and one American, launched from the Baikonur Cosmodrome to the International Space Station. #RussianSpacecraft #Soyuz #Russia #USA pic.twitter.com/V5G8UxAdLS
— MOSCOW NEWS ?? (@MOSCOW_EN) November 27, 2025
Ez most is megtörtént, viszont valószínűleg a rögzítés nem volt megfelelő, így amikor beindultak a hajtóművek, az alacsony légnyomásnak köszönhetően, ami ilyenkor a rakéta alatt kialakul, kijött a helyéről ez az indítóplatform, és bekerült a lángok útjába. „Úgy néz ki, hogy szinte teljesen meg is semmisült, ami viszonylag nagy probléma, hiszen ez egy létfontosságú, alapvető része az indítóállomásnak” – nyilatkozta a bemutató csillagász.
Ugyanakkor mindenkit megnyugtatott, hogy a balesetnek nem volt hatása az indításra, tehát az űrhajósok és a rakéta teljesen biztonságban volt. A földi személyzet tagjai közül sem sérült meg senki, úgyhogy bár nyilvánvalóan visszavetheti ez az indításokat Bajkonurból, azért még így is sokkal jobb, hogy igazából emberi élet nem került veszélybe.
Baikonur Pad Failure
— OSINT Intuit™ (@UKikaski) November 28, 2025
Soyuz MS-28 launched from Baikonur on Nov 27 and reached the ISS safely. However, post-launch checks confirmed major structural damage at Pad 31/6 after the service structures under the pad collapsed into the flame trench.#OSINT
1/5 pic.twitter.com/R5mnFeaofl
A három űrhajós feladataival kapcsolatban a Nap megfigyelését nevezte a legfontosabbnak Szabó Olivér Norton. Arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a Földön is érzékeljük akár amikor napkitörések nyomán látunk mondjuk Magyarországról is sarki fényt, vagy amikor az óceánok fölött az alacsony frekvenciás rádiókommunikáció kiesik – ez mind a naptevékenység miatt van. De az űrállomáson különösen fontos, hiszen fokozott naptevékenységnél nagy mennyiségű töltött részecske jelenik meg a Föld környezetében, ami veszélyt jelenthet az űrhajósokra. Emiatt a napaktivitás és a napkitörések előrejelzése létfontosságú a Földön, de fent az űrállomáson is.





