Ismét lehet jelölni a Rátz Tanár Úr Életműdíjra azokat a természettudományos tantárgyakat oktató tanárokat, akik kimagasló szerepet töltenek be az adott tantárgy népszerűsítésében és a tehetséggondozásban. Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma 25. alkalommal hirdeti meg a pályázatot, október 13-ig lehet jelölni a közoktatás 5-12. évfolyamain oktató matematika, fizika, kémia vagy biológia szakos tanárokat az elismerésre, amely mellé két és fél millió forint pénzjutalom is jár.
A kezdeményező alapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádióban elmondta:
Rátz László a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás matematika-fizika tanára, igazgatója volt, aki olyan kiváló tudóssá váló tehetséges diákokat indított el a pályájukon, mint Neumann János vagy Wigner Jenő.
Kroó Norbert ott volt Stockholmban, amikor 1963-ban Wigner Jenő átvette a fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, és a ceremónián, valamint a Princetoni Egyetemen is visszatérően méltatta egykori tanárát, Rátz Lászlót a magyar fizikus. Wigner Jenő – aki részt vett az első atomreaktor létrehozásában – 1930-tól tanított a Princetoni Egyetemen, ahol a tiszteletére kialakítottak egy külön helyiséget, ami a Wigner-szoba nevet kapta. Kroó Norbert is járt már ott, és elmondása szerint
egyetlen képet függesztettek ki a szoba falára, Rátz László portréját.
Kroó Norbert úgy fogalmazott, Rátz László nemcsak kiváló matematika-fizika tanár volt, hanem nagyon jó emberismerő is, felismerte a tehetségeket. Wigner Jenő és Neumann János mellett többek között Harsányi Jánost is tanította, aki későbbi munkája eredményeként John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel együtt megkapta az 1994-es közgazdasági-tudományos Nobel-díjat
Az életműdíjat Rátz László emlékére és tiszteletére alapították, eddig 188-an kapták meg. Olyan tanárt lehet jelölni az elismerésre, aki már legalább nyolc-tíz évig oktatta az említett tantárgyak valamelyikét. A kuratórium részéről fontos elvárás, hogy a jelölt ne csak jó tanár legyen, hanem példamutató ember is, aki az életben való helytállásra neveli diákjait.
Kroó Norbert elmondta: gyakorlatilag bárki tehet javaslatot arra, hogy idén ki nyerje el a díjat. Az elmúlt években leginkább az volt a jellemző, hogy iskolaigazgatók vagy volt tanítványok jelentkeztek nevekkel. A különböző szakmai egyesületek, társulatok a beérkező ajánlások alapján előszűrést végeznek az október 13-ai határidő lejárta után, majd az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért zsűrije hozza meg a végső döntést. A díjat minden évben két-két matematika, fizika, kémia és biológia szakos tanárnak ítélik oda.
Az akadémikus hozzátette: az ünnepélyes díjátadót a tervek szerint december közepén tartják a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A zsűri döntés után Kroó Norbert elnök mindig felhívja telefonon a díjazottakat, és elmondása szerint az elmúlt években többször előfordult, hogy egy-egy érintett tanár elsírta magát az örömteli hír hallatán. Mint fogalmazott,
a pedagógusok ezt az elismerést a tanári Kossuth-díjnak tartják.
Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. közösen hozta létre azt az alapítványt, amely az életműdíjat átadja. Kroó Norbert megjegyezte: mindhárom vállalat az indulás óta „maximálisan partner az együttműködésben”, és leginkább nekik köszönhető, hogy a díj mellé járó pénzjutalom a kezdetekben megállapított egymillióról két és fél millió forintra emelkedhetett.
