A keksz alapjául a kutatók zöld lencseliszt és különböző növényi fehérjék (sárgaborsó-, tökmag-, kendermag- és barnarizs-fehérje) keverékét használták. A referencia kizárólag zöldlencselisztből készült keksz volt – ehhez hasonlították az egyes keverékekből készült kekszeket – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.

Valamennyi növényi fehérjével dúsított keksz esetében a kontrollhoz képest az összfehérjetartalom legfeljebb 20 százalékra nőtt.

A fehérjével ily módon dúsított kekszek fehérjeforrásnak minősülnek az Európai Unió tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelete alapján.

A lencseliszt negyedének növényi fehérjével történő helyettesítése nyomán a kekszek színe és állománya változott ugyan – barnábbak és valamivel keményebbek lettek (leginkább a sárgaborsó fehérjével dúsított keksz esetében) –, de valamennyi változat érzékszervileg megfelelőnek bizonyult. Hogy a lencsés utóízen javítsanak, a kutatók matcha tea kivonatot és inulint adtak a kekszekhez.

Juhász Réka, a tanulmány egyik szerzője, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének egyetemi docense azt írja: „a gluténmentes élelmiszerek, snackek rost- és fehérjetartalma általában jóval alacsonyabb, mint a hagyományos, glutént tartalmazó termékeké, szénhidrát- és cukortartalmuk ugyanakkor magasabb.” Hozzátette,

a kutatás célja egy olyan gluténmentes késztermék előállítása volt, mely kellő mennyiségű fehérjét és rostot tartalmaz, azonnal fogyasztható, és élelmiszeripari gyártásra is alkalmas.

Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének főiskolai tanára szerint a lencse beltartalmi értéke, magas fehérje- és rosttartalma miatt kiváló alapanyaga a vegán és gluténmentes étkezésnek. Más hüvelyesekkel szemben nem allergén, emellett olcsó és minimális az ökológiai lábnyoma.

A kekszekhez adott fehérje javíthatja tápértéküket, állományukat és megjelenésüket. Túl sok fehérje hozzáadásával a kekszek keményebbek, keserűbbek lehetnek, ami extra édesítőszerekkel vagy aromák hozzáadásával ellensúlyozható. A fehérje típusának és mennyiségének gondos megválasztása javíthatja a kekszek minőségét.

A kutatás azt is igazolja, hogy a felhasznált növényi fehérjék kiváló alternatívái az élelmiszeriparban leggyakrabban használt tej- és szójafehérjéknek. Benedek Csilla hozzáteszi,

a tejfehérjét kellemes íze és előnyös technológia tulajdonságai miatt alkalmazzák, azonban teljesen növényi alapú étrendbe a vele készült gluténmentes termékek nem illeszthetők be, emellett allergizálhat is.

„A gluténmentes termékek gyártásakor sokszor a gluténmentesség a fő szempont, a kiegyensúlyozott tápanyagösszetételre, a hiányzó makroelemek, a fehérje és a rost pótlására kevesebb figyelmet fordítanak” – írja a közleményben Hajas Lívia, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegéde.

Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a glutén kiiktatásával hiányállapotok alakulhatnak ki, például folát- vagy rosthiány. A gluténmentes diéta ma divatos: az örökletes lisztérzékenység az emberek egy százalékát érinti, gluténmentes diétát viszont közel harmaduk követ.

A vegán étrendet követő férfiak 16,5 százaléka, a nők 8,1 százaléka nem fogyaszt elegendő fehérjét, bár ezt a tényt statisztikailag sokszor elfedi a teljes, vagy nem növényi étrendet követő lakosság magasabb fehérjefogyasztása.

„A hüvelyesek, köztük az általunk kifejlesztett keksz alapját adó lencse kiváló fehérje- és rostforrások, ennek ellenére keveset fogyasztunk belőlük”

– magyarázza Benedek Csilla. A kutatás megerősítette, e növényi fehérjeforrások alkalmazása nemcsak dietetikai, hanem technológiai szempontból is megfelelő – potenciálisan az élelmiszeriparban is bevezethető.

A receptet folyamatosan tökéletesítik: következő lépésként a kutatók megvizsgálják, hogyan csökkenthetik a fehérjedúsított kekszek szénhidrát- és cukortartalmát.