Az elektronikus eszközök nem tartanak örökké, előbb-utóbb minden elhasználódik, és eljön az a pont, amikor már nem is javítható. Mindenki ismeri ezt a jelenséget, de az igazán ritkának mondható, hogy egy sok-sok éve üzemképtelen – vagy annak vélt – tudományos eszköz váratlanul újból jelet ad magáról. Az űrből – írja a hvg.hu.

Pedig pontosan ez történt a NASA Relay 2-es kísérleti műholdjával, mely 1967-ben ment tönkre, és azóta nem küldött semmilyen jelet. Egészen 2024 nyaráig – árulta el a New Scienctistnek adott interjújában Clancy James, a Curtin Egyetem csillagásza. Munkatársaival ő fedezte fel az ASKAP rádióteleszkópok segítségével az erős impulzust, ami egy időre minden mást elnyomott az éjszakai égbolton – és ez nem volt más, mint a Relay 2-től érkező, nanoszekundum-hosszúságú energiakitörés.

Ami még szokatlanabbá teszi a dolgot, az az, hogy a jel olyan közelségből érkezett, hogy az ASKAP rádióteleszkópjai nem is tudtak egyszerre fókuszálni rá. „Nagyon izgatottak lettünk, mert azt gondoltuk, hogy talán felfedeztünk egy új pulzárt, vagy valami más objektumot. Ez egy olyan elképesztően erős rádióimpulzus volt, ami egy nagyon rövid időre messze túlszárnyalt minden mást az égen” – mondta Clancy James az interjúban.

A szakemberek egy az arXiv preprint szerveren elérhető tanulmányban írnak a szokatlan jelenségről. Ők a Relay 2-re vezetik vissza az impulzus forrását, ami valójában egy sor kérdést vet fel – emeli ki a Futurism.

Tekintettel arra, hogy a műhold akkor már 57 éve halott volt, Curtin csapata úgy gondolja, hogy valami összeütközött vele, és ez lehet a felelős a felőle érkező vad jelért. Egy másik elmélet szerint olyan sokáig halmozódott benne az elektromosság, hogy az egy hatalmas energiakitöréshez vezetett. Ezt nevezik „elektrosztatikus kisülésnek”.

Egyelőre tehát nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi válthatta ki a bő fél évszázada céltalanul keringő műhold váratlan lármázását – az viszont biztos, hogy az űrszemét-probléma egyre jelentősebb, és a jövőben csak még rosszabb lesz a helyzet.