Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Harmincszoros nagyításban egy agy szelet. Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük a MTA - Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Az új berendezéssel arra keresik a választ, hogy egyetlen idegsejt nyúlványaiban milyen matematikai műveletek zajlanak, amikor egy új információ keletkezik, illetve ennek milyen fiziológiai folyamatok állnak a hátterében. Konkrét példaként: vizsgálják az idegsejt nyúlványaiban terjedő aktív elektromos hullámokat, ezek keletkezését, tér-időbeli összegződését. A vizsgálatok az agyműködés lényegének megértéséhez vihetik közelebb a kutatókat. Az összetett idegtudományi, optikai, lézerfizikai, gépészeti fejlesztésben nagy szerepe volt a BME Atomfizika Tanszékének is.
Nyitókép: Balaton József

Alaszkai az új Einstein, felfedezhette az idő két új dimenzióját

Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt. Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – állítja Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.

Az emberiség jelenlegi tudása szerint a világ négy dimenziós: az anyag, a mozgás, a gravitáció és minden más ismert dolog a tér három dimenziójából és az idő egy dimenziójából származik. Egy új elképzelés azonban megkérdőjelezi ezt az elméletet, azt sugallva, hogy valójában az idő az univerzum valódi szövete, a tér pedig másodlagos hatásként jelenik meg.

Az elképzelést Gunther Kletetschka, az Alaszka Fairbanks Egyetem fizikusa vetette fel. A tudós kutatása a modern fizika egyik legmélyebben gyökerező elképzelését kérdőjelezi meg: azt, hogy a tér és az idő alkotja az univerzum közös alapját.

Kletetschka szerint az idő nem egyetlen, előrehaladó vonal, hanem egy többdimenziós keretrendszer három független iránnyal. A Reports in Advances of Physical Sciences című tudományos lapban megjelent publikációjában azt állítja, hogy „az idő háromdimenziósként való szemlélése természetes módon oldhat meg több fizikai rejtvényt egyetlen koherens matematikai keretrendszeren keresztül” - olvasható a hvg.hu cikkében.

Azt kell elképzelni, hogy a hagyományos téridő-keretrendszert egy hatdimenziós rendszer váltja fel. Ebben három tengelye van az időnek és három a térnek. A hagyományos fizikával ellentétben azonban ez az új elmélet nem a teret, hanem az időt tekinti a központi szerkezetnek.

Ennek köszönhetően a tér már nem alapvető, inkább annak a következménye, hogy az idő hogyan viselkedik különböző mértékekben és irányokban. Kletetschka erre az elképzelésre az idő fizikai egyenletekben betöltött szerepének újragondolásával jutott. Abból indult ki, hogy ha a térnek lehet három dimenziója, akkor talán az időnek is.

Ezt a feltételezést felhasználva kidolgozott egy matematikai modellt, amelyben a részecskék és az erők egy háromdimenziós időbeli keretrendszeren belül hatnak egymásra. A fizikus szerint a legfontosabb felfedezés, hogy amikor ezt a modellt elemi részecskékre alkalmazza, reprodukálni tudja azok néhány ismert tulajdonságát – különös tekintettel a tömegükre.

A részecskefizika standard modellje részletes adatokat tartalmaz olyan részecskékről, mint az elektronok, a müonok és a kvarkok, de nem magyarázza meg egyértelműen, hogy ezek a részecskék miért rendelkeznek akkora tömeggel, amekkorával. Kletetschka keretrendszere olyan értékeket generál, amelyek szorosan illeszkednek ezen részecskék megfigyelt tömegeihez. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem csupán egy elvont elméletről van szó, hanem valós mérési eredményeket is meg lehet vele magyarázni.

Korábban más kutatók is próbálkoztak már az extra idődimenziók felvetésével, ám ezek nem jutottak tovább a puszta elméletnél. Amellett, hogy nem lehetett velük méréseket végezni, komoly kihívásokkal is szembesültek – írja a hvg.hu az Interesting Engineering alapján.

Kletetschka elmélete egy olyan matematikai struktúrát jelent, amely rendezett időfolyást biztosít mindhárom idődimenzióban. Modelljében az események továbbra is következetes sorrendben történnek meg, még egy összetettebb időbeli kereten belül is.

A szakember a jövőben tovább fogja tesztelni az elméletet. Ha helyesnek bizonyul, akkor az segíthet a kvantummechanikát és a gravitációt integrálni a világmindenséget leíró nagy egyenletbe. Ez az, amivel a fizikusok generációk óta küzdenek.

Kletetschka pedig legalább akkora hatással lehet majd a fizikára, mint amekkora hatással Einstein volt.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×