Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Harmincszoros nagyításban egy agy szelet. Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük a MTA - Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Az új berendezéssel arra keresik a választ, hogy egyetlen idegsejt nyúlványaiban milyen matematikai műveletek zajlanak, amikor egy új információ keletkezik, illetve ennek milyen fiziológiai folyamatok állnak a hátterében. Konkrét példaként: vizsgálják az idegsejt nyúlványaiban terjedő aktív elektromos hullámokat, ezek keletkezését, tér-időbeli összegződését. A vizsgálatok az agyműködés lényegének megértéséhez vihetik közelebb a kutatókat. Az összetett idegtudományi, optikai, lézerfizikai, gépészeti fejlesztésben nagy szerepe volt a BME Atomfizika Tanszékének is.
Nyitókép: Balaton József

Alaszkai az új Einstein, felfedezhette az idő két új dimenzióját

Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt. Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – állítja Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.

Az emberiség jelenlegi tudása szerint a világ négy dimenziós: az anyag, a mozgás, a gravitáció és minden más ismert dolog a tér három dimenziójából és az idő egy dimenziójából származik. Egy új elképzelés azonban megkérdőjelezi ezt az elméletet, azt sugallva, hogy valójában az idő az univerzum valódi szövete, a tér pedig másodlagos hatásként jelenik meg.

Az elképzelést Gunther Kletetschka, az Alaszka Fairbanks Egyetem fizikusa vetette fel. A tudós kutatása a modern fizika egyik legmélyebben gyökerező elképzelését kérdőjelezi meg: azt, hogy a tér és az idő alkotja az univerzum közös alapját.

Kletetschka szerint az idő nem egyetlen, előrehaladó vonal, hanem egy többdimenziós keretrendszer három független iránnyal. A Reports in Advances of Physical Sciences című tudományos lapban megjelent publikációjában azt állítja, hogy „az idő háromdimenziósként való szemlélése természetes módon oldhat meg több fizikai rejtvényt egyetlen koherens matematikai keretrendszeren keresztül” - olvasható a hvg.hu cikkében.

Azt kell elképzelni, hogy a hagyományos téridő-keretrendszert egy hatdimenziós rendszer váltja fel. Ebben három tengelye van az időnek és három a térnek. A hagyományos fizikával ellentétben azonban ez az új elmélet nem a teret, hanem az időt tekinti a központi szerkezetnek.

Ennek köszönhetően a tér már nem alapvető, inkább annak a következménye, hogy az idő hogyan viselkedik különböző mértékekben és irányokban. Kletetschka erre az elképzelésre az idő fizikai egyenletekben betöltött szerepének újragondolásával jutott. Abból indult ki, hogy ha a térnek lehet három dimenziója, akkor talán az időnek is.

Ezt a feltételezést felhasználva kidolgozott egy matematikai modellt, amelyben a részecskék és az erők egy háromdimenziós időbeli keretrendszeren belül hatnak egymásra. A fizikus szerint a legfontosabb felfedezés, hogy amikor ezt a modellt elemi részecskékre alkalmazza, reprodukálni tudja azok néhány ismert tulajdonságát – különös tekintettel a tömegükre.

A részecskefizika standard modellje részletes adatokat tartalmaz olyan részecskékről, mint az elektronok, a müonok és a kvarkok, de nem magyarázza meg egyértelműen, hogy ezek a részecskék miért rendelkeznek akkora tömeggel, amekkorával. Kletetschka keretrendszere olyan értékeket generál, amelyek szorosan illeszkednek ezen részecskék megfigyelt tömegeihez. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem csupán egy elvont elméletről van szó, hanem valós mérési eredményeket is meg lehet vele magyarázni.

Korábban más kutatók is próbálkoztak már az extra idődimenziók felvetésével, ám ezek nem jutottak tovább a puszta elméletnél. Amellett, hogy nem lehetett velük méréseket végezni, komoly kihívásokkal is szembesültek – írja a hvg.hu az Interesting Engineering alapján.

Kletetschka elmélete egy olyan matematikai struktúrát jelent, amely rendezett időfolyást biztosít mindhárom idődimenzióban. Modelljében az események továbbra is következetes sorrendben történnek meg, még egy összetettebb időbeli kereten belül is.

A szakember a jövőben tovább fogja tesztelni az elméletet. Ha helyesnek bizonyul, akkor az segíthet a kvantummechanikát és a gravitációt integrálni a világmindenséget leíró nagy egyenletbe. Ez az, amivel a fizikusok generációk óta küzdenek.

Kletetschka pedig legalább akkora hatással lehet majd a fizikára, mint amekkora hatással Einstein volt.

Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×