Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Getty Images / Peter Zelei Images

Teljesen új hozzáállás érik az atomfegyverekhez

A világ nukleáris fegyverekkel rendelkező államai növelik atomarzenáljaikat, és kilépnek a fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokból, ezzel megteremtik a fenyegetettség új korszakát, amely véget vetett a hidegháború óta eltelt évtizedek készletcsökkentésének - állította a SIPRI svéd kutatóintézet hétfőn.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet a világ legveszélyesebb fegyvereinek éves leltárát tartalmazó évkönyvében arról számolt be, hogy becslése szerint 2025 januárjában a teljes, 12 241 robbanófejből álló globális arzenálból mintegy 9614 volt katonai készletekben.

A telepített robbanófejek közül csaknem 2100-at ballisztikus rakétákon tartottak magas műveleti készültségi állapotban, ezek szinte mind az Egyesült Államok vagy Oroszország tulajdonában vannak.

A SIPRI szerint a globális feszültségek miatt a kilenc nukleáris állam - az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael - a készleteik növelését tervezi.

"A hidegháború vége óta tartó, a világ nukleáris fegyverei számának csökkentésére irányuló korszak a végéhez közeledik" - hangoztatta a SIPRI. "Ehelyett a növekvő nukleáris arzenálok, a kiélezett nukleáris retorika és a fegyverzet-ellenőrzési megállapodások feladásának egyértelmű tendenciáját látjuk."

A békekutató intézet szerint Oroszország és az Egyesült Államok, amelyek együttesen az összes nukleáris fegyver mintegy 90 százalékát birtokolják, 2024-ben viszonylag stabilan tartották a felhasználható robbanófejeik mennyiségét. Mindkettő ugyanakkor olyan átfogó modernizációs programot hajtott végre, amelyek révén a jövőben növelhetik arzenáljuk méretét.

A leggyorsabban növekvő nukleáris arzenál Kínáé, Peking 2023 óta évente mintegy 100 új robbanófejjel bővítette készletét. Kína az évtizedfordulóra potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.

A becslések szerint Oroszország és az Egyesült Államok mintegy 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, míg Kína körülbelül hatszázzal - írta évkönyvében a SIPRI.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×