Infostart.hu
eur:
353.76
usd:
303.42
bux:
134229.67
2026. június 1. hétfő Tünde
Nyitókép: Getty Images / Peter Zelei Images

Teljesen új hozzáállás érik az atomfegyverekhez

A világ nukleáris fegyverekkel rendelkező államai növelik atomarzenáljaikat, és kilépnek a fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokból, ezzel megteremtik a fenyegetettség új korszakát, amely véget vetett a hidegháború óta eltelt évtizedek készletcsökkentésének - állította a SIPRI svéd kutatóintézet hétfőn.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet a világ legveszélyesebb fegyvereinek éves leltárát tartalmazó évkönyvében arról számolt be, hogy becslése szerint 2025 januárjában a teljes, 12 241 robbanófejből álló globális arzenálból mintegy 9614 volt katonai készletekben.

A telepített robbanófejek közül csaknem 2100-at ballisztikus rakétákon tartottak magas műveleti készültségi állapotban, ezek szinte mind az Egyesült Államok vagy Oroszország tulajdonában vannak.

A SIPRI szerint a globális feszültségek miatt a kilenc nukleáris állam - az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael - a készleteik növelését tervezi.

"A hidegháború vége óta tartó, a világ nukleáris fegyverei számának csökkentésére irányuló korszak a végéhez közeledik" - hangoztatta a SIPRI. "Ehelyett a növekvő nukleáris arzenálok, a kiélezett nukleáris retorika és a fegyverzet-ellenőrzési megállapodások feladásának egyértelmű tendenciáját látjuk."

A békekutató intézet szerint Oroszország és az Egyesült Államok, amelyek együttesen az összes nukleáris fegyver mintegy 90 százalékát birtokolják, 2024-ben viszonylag stabilan tartották a felhasználható robbanófejeik mennyiségét. Mindkettő ugyanakkor olyan átfogó modernizációs programot hajtott végre, amelyek révén a jövőben növelhetik arzenáljuk méretét.

A leggyorsabban növekvő nukleáris arzenál Kínáé, Peking 2023 óta évente mintegy 100 új robbanófejjel bővítette készletét. Kína az évtizedfordulóra potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.

A becslések szerint Oroszország és az Egyesült Államok mintegy 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, míg Kína körülbelül hatszázzal - írta évkönyvében a SIPRI.

Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Tisza-kormány: leváltják Sulyok Tamás köztársasági elnököt, körvonalazódik az EU-s pénzek felhasználása is

Tisza-kormány: leváltják Sulyok Tamás köztársasági elnököt, körvonalazódik az EU-s pénzek felhasználása is

Történelmi áttörést ért el a Magyar Péter vezette Tisza-kormány május 29-én pénteken Brüsszelben, mivel az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeképp 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott európai uniós forrás válik mégis felhasználhatóvá a következő hónapokban. A történelmink nevezett megállapodás mellett a kormány azt is bejelentette, hogy augusztus 31-ig megszüntetnék az egyetemek nélküli közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (köztük az MCC-t is). Másnap, május 30-án, megszületett a források felszabadításához szükséges politikai megállapodás is megszületett, amely a helyreállítási alap mellett a kohéziós források jelentős részét is érintheti, de a tényleges kifizetésekhez még jogalkotási lépések kellenek. Vasárnap a kormány képviselői elmondták,, hogy a felszabadított források „nem érkeznek automatikusan”, a vállalásokat augusztusig kell teljesíteni, és Kármán András pénzügyminiszter szerint a helyreállítási eszköz teljes összege legkorábban az év végén jöhet meg. Vasárnap megszólalt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki bejelentette, hogy nem mond le államfői pozíciójáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×