Infostart.hu
eur:
400.09
usd:
344.47
bux:
100107.74
2025. július 16. szerda Valter
Nyitókép: Unsplash.com

Áder János: várhatóan két részre fog szakadni az ország

Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges, ennek megteremtése pedig közösségi forrásokat igényel - jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.

A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni.

Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.

Áder János kifejtette,

várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét.

Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.

Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: "míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni". Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van.

A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, "visszavizenyősíteni" a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett.

Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon is egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma-orientált vízgazdálkodás - mondta.

A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására.

Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt - ahogy minden gát után - a folyó "hordalékéhes" lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész.

A szakember szerint

az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.

Áder János rámutatott, a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez.

Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely: az uniós pénzek visszatartásával minket jobban szívatnak, mint a magyar kormányt

Karácsony Gergely: az uniós pénzek visszatartásával minket jobban szívatnak, mint a magyar kormányt

„Szerintem félreértése a helyzetnek, hogy a demokrácia fellegvára lett a Fővárosi Közgyűlés. Szerintem nagyon rapszodikus, kiszámíthatatlan politikai környezet van” – állapította meg Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. Budapest főpolgármestere beszélt a fővárosi felújításokról, Rákosrendező ügyéről és a kormánnyal folytatott tárgyalások állásáról is.

Donald Trump döntött – mi megnéztük, milyen fegyverek fogják megváltoztatni az ukrajnai háborút

Az amerikai elnök és a Washingtonban tárgyaló NATO-főtitkár közösen jelentette be, hogy Ukrajna nemcsak légvédelmi fegyvereket kaphat, hanem olyanokat is, amelyekkel az orosz hátországot támadhatja.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.16. szerda, 18:00
Latorcai Csaba
a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
Trump bekeményít Putyin ellen, világháborútól tartanak az oroszok – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Trump bekeményít Putyin ellen, világháborútól tartanak az oroszok – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, Ukrajnának nem kellene csapásokat végrehajtania Moszkva ellen, miután újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Kijev számára, és szigorúbb álláspontra helyezkedett Oroszországgal szemben - írta meg a Sky News. Erre Vlagyimir Popov orosz tábornagy a News.ru-nak azt mondta, hogy amennyiben Washington Tomahawk rakétákat ad át Kijevnek, az világháborús eszkalációval fenyeget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×