Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Hókotró Budapesten, a behavazott Széll Kálmán téren 2019. január 28-án.
Nyitókép: Hókotró Budapesten, a behavazott Széll Kálmán téren 2019. január 28-án. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Mohai Balázs

Visszapörgették az időt: mióta nincs "rendes hó" Budapesten?

A pestszentlőrinci állomáson 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést.

Immár több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli; a hóhiány elsődleges oka a telek enyhesége - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben.

Arra keresték a választ, mennyire tekinthető rendkívülinek az elmúlt telek "hóínsége", vagyis hogy a kevés hó miként viszonyul az előző évtizedekben mértekhez. Megjegyezték: bár adott tél hóviszonyaiban az országon belül lehetnek jelentősebb különbségek, évtizedes skálán tekintve a trendek, tendenciák hasonlóak, a most közölt tanulmányban pedig a budapesti hóviszonyok alakulását tekintették át.

Az elemzéshez Budapest-Pestszentlőrinc meteorológiai állomás adatait vették alapul, mert az jól reprezentálja a város síkvidéki területeinek hóviszonyait. A pestszentlőrinci állomáson 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést.

A hótakarós napok száma - azon napok száma, amelyeken a reggel 7 órás méréskor összefüggő, legalább 1 centiméteres hótakaró borította a talajt - évtizedes átlagban 30 nap körül alakult. Az 1960-as évek havasabbak voltak, majd a rá következő évtized hóban szegényebb. Aztán az időszak végén drasztikus csökkenés látható: már a 2010-es évtized is a legkevesebb hótakarós napot hozta el a mérési adatsor teljes évtizedei közül, de az utóbbi négy év átlagosan 5 hótakarós napja kirívóan alacsony érték - írták.

Vizsgálták a 10 centimétert elérő napi hótakaró-növekedések telenkénti számát is, azaz amikor két egymást követő reggel 7 órás mérései között 10 centimétert elérő növekedés mutatkozik, mert ez a komolyabb megmaradó hóréteget eredményező havazásokat jelzi. Az utolsó tizenkét télen nem volt ilyen havazás, míg előtte hároméves szünet is csak kétszer fordult elő, ez rendkívülinek mondható - emelték ki.

Az elemzés szerint 15 éve nem gyűlt össze 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson, és ez már kétszer olyan hosszú időszak, mint ami ezt megelőzően a mérési adatsorban előfordult. Drasztikus visszaesést találtak a január utolsó három hetében mért átlagos hóvastagságban is.

A mérések tanúsága szerint immár több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli. A hóhiány elsődleges oka a telek enyhesége, az utóbbi tizenkét tél átlaghőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, köztük mindössze egy tél volt az átlagosnál hidegebb - írták. Hozzátették: az utolsó tizenkét tél csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult.

Megállapítható az is, hogy az utolsó három és fél évtizedben a január havassága drasztikusan visszaesett a megelőző hasonló hosszúságú időszakhoz képest.

Megjegyezték: természetesen az éghajlatváltozás mellett is lehetnek még a jövőben akár kifejezetten havas telek is, még ha ritkábban is, mint korábban.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×