Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: forrás: Princeton University Engineering

Hihetetlenül gyors és energiatakarékos MI-kamerát fejlesztettek ki

A Princeton Egyetem és a Washingtoni Állami Egyetem kutatói olyan meta-lencséket használó optikát fejlesztettek ki, amivel áram használata nélkül is dupla olyan gyorsan ismeri fel a vizuális információkat a mesterséges intelligencia.

A Princeton és a Washingtoni Állami Egyetem kutatói az után, hogy először egy akkora kamerával rukkoltak elő, mint egy sókristály, most tovább tolták a technológiai határokat: egy olyan új optikai szenzort fejlesztettek ki, amely segít a mesterséges intelligenciának szupergyorsan felismerni a képeket és videókat – írja az Interesting Engineering.

A prototípus teljesen új irányból közelíti meg a vizuális adatfeldolgozást, ugyanis az elektromosság helyett a fényre támaszkodik, ezzel töredék annyi energiát használ fel, mint egy hagyományos számítógép, és fénysebességgel képes beazonosítani a tárgyakat.

A tanulmány egyik szerzője, a Princeton Egyetem munkatársa, Felix Heide azt mondta, számára a legnagyobb kérdés az volt, hogyan lehetséges algoritmusokkal érzékelni és feldolgozni a világot. A másik társszerző, a Washingtoni Állami Egyetem elektronikai és számítástechnikai mérnöki karának professzora, Arka Majumdar szerint ez egy teljesen új megközelítése az optikának, merőben eltérő a hagyományos módszerektől.

Az új technológia lényege, hogy a kamera nem használ klasszikus lencsét, helyette különleges, lapos meta-lencsék vannak rajta elhelyezve, amelyek mikroszkopikus méretű struktúrákkal bontják fel a beérkező fényt.

Ez voltaképpen egyfajta szűrőként működik, ami segít a kamerának az információ gyorsabb feldolgozásában.

A meta-lencsék nem csupán képeket készítenek, hanem egyfajta "optikai neurális hálózatot" hoznak létre, amit a mesterséges intelligencia gyorsabban és energiatakarékosabban képes letapogatni és értelmezni, mint a hagyományos számítógépek. A kamera nem dolgoz fel minden egyes részletet, csak a fontos jellemzőket, amelyek alapján a számítógép aztán képes azonosítani és felismerni az adott tárgyat.

Mivel a technológia fényt használ információtovábbításhoz, és nem elektromos jelet, így sokkal kevesebb energiát is igényel.

Az ehhez kifejlesztett számítógép a hagyományoshoz képest kevesebb mint egy százaléknyi számítási teljesítményt igényel, mivel a lencse előre elvégzi a munka 99,4 százalékát.

A technológiát paradigmaváltónak tartják, mert több száz millió számítást végezhet el pillanatok alatt, szemben a hagyományos neurális hálózatokkal, amelyek matematikai szűrőket alkalmaznak az adatok kinyerésére, és pár pixel értelmezése is komoly kapacitást igényel.

Bár még csak prototípusszakaszban van a találmány, a fejlesztők szerint több technológiát is forradalmasíthat a későbbiekben. Felix Heide szerint az újdonság túlmutat az egyszerű vizuális információfeldolgozáson, de jelenleg még csak a jéghegy csúcsát érintették.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×