Hosszas kutatás zárult le nemrég az Egyesült Királyságban, a Southampton Egyetemen azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a fékpor az emberi szervezetre - írja a totalcar.hu.

A kutatás során négyféle fékbetét-típust vizsgáltak: alacsony fémtartalmú, félfém, azbesztmentes organikus és hibrid kerámia összetételeket. Az így kapott eredményeket összehasonlították a kipufogógázok egészségre gyakorolt hatásával, és kiderült, hogy arányaiban a fékpor mérgezőbb. Mint írják,

meglepő módon a legrosszabb eredményeket az azbesztmentes organikus fékbetétek produkálták, amik viszont igen elterjedtek manapság.

Ezek a betétek az ismert egészségügyi hatások miatt azbesztmentesen készülnek, és a jó hővezető képesség érdekében rézszálakkal helyettesítették a köztudottan rákkeltő anyagot. A tanulmány viszont pont a rézport hozta összefüggésbe olyan betegségekkel, mint a rák vagy az asztma.

A fékporkibocsátást a normák sokáig nem szabályozták, ám az utóbbi időben szóba került negatív hatásai miatt - írja a lap. Az USA a különböző vízi élőlények érdekében tervez szigorítani és bevezetni a káros fékpor csökkentését, vagyis azok réztartalmának visszaszorítását.

Hasonló lépést tervez az EU is: 2026-ban lép életbe az Euro-7 szabályozás, ami főként az új autókat érinti.

De nem csak a döntéshozók törekednek a fékpor csökkentésére, korábban ugyanis a Volkswagen kísérletezett olyan rendszerrel, amely összegyűjti és elraktározza a káros fékport.

A jövőben javíthatnak a helyzeten az elektromos és hibrid autók is, hiszen azok sok esetben rekuperációval fékeznek, az üzemi fékrendszert alig használják - teszik hozzá. Az ilyen járművek ugyan nehezebbek, mint a belső égésű motorral ellátott autók, azonban a fékbetéteket így is sokszor elég 80-100 ezer kilométerenként cserélni.