A kutatásban megpróbálták általános értelemben is megvizsgálni, hogy miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához a magyarok, illetve egy-egy speciális alkalmazási terület esetében. Török Bernát, a felmérést készítő intézet főigazgatója az InfoRádióban legfontosabb következtetésként azt említette, hogy az emberek egy érthető és világos választóvonalat vonnak az emberi tudás és a gépi tudás közé, és nagyon világosan látják, elismerik, fontosnak tartják a gépi tudást, továbbá lehetőséget látnak annak egyre jobb alkalmazásában és kihasználásában. Ehhez azonban bizonyos félelmeik is társulnak, például, hogy esetleg elveszítik az emberek a kontrollt ezek fölött a nagyon fejlett és néha önjárónak tűnő gépek fölött. A motiváció azonban az, hogy alapvetően lehetőséget látnak az MI-ben, illetve azt, hogy kényelmesebbé teheti az életüket, és fontos speciális alkalmazási területeken nagyon erős szaktudást, szakismeretet használni képes segítő lehet.

Az egy évvel ezelőtti adatok szerint a megkérdezettek 35 százaléka alkalmazta az MI-t, ez azóta nyilván emelkedett. Korosztályosan jelentős különbség van: a 35 év alattiak négyszer olyan sűrűn használják, mint az idősebbek. Ebben a korcsoportban már 50 százalék fölött van az úgynevezett generatív, azaz tartalomelőállító mesterséges intelligencia használata. Ráadásul a tavalyi adatok szerint 8 százalék, mintegy 700 ezer ember már fizetett is ezekért az alkalmazásokért, márpedig ha valaki az ingyenes használat helyett pénzt ad valamiért, az mindig ugrópontnak számít.

Nagy visszhangot kapott a nyilvánosságban itthon is, hogy például a diákok most már nemcsak a házi feladat, hanem akár szakdolgozatok elkészítésére is igénybe veszik a mesterséges intelligenciát. Ám a magyarok szemében az így létrehozott alkotás nem számít sajátnak.

"A mostani kutatásban azt nem tudtuk alaposan vizsgálni, hogy ki milyen mélységben használja az MI-t, de az alapvető viszonyulásunk egyértelmű: nem fogadjuk el, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott alkotás a miénk lenne. Az oktatásban ennek nagy szerepe van, ott egyértelműen elutasítás jelenik meg az adatokból" – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.

Egyebek mellett rákérdeztek a mesterséges intelligencia jogi területen való használatára is. A témát Török Bernát is nagyon érdekesnek tartotta, mert ezekben az adatokban figyelhető meg szerinte a legárnyaltabban, hogy miként viszonyulnak a magyarok ezekhez a kérdésekhez.

"Egyfelől azt mondják, hogy a jogot ma már jobban ismeri egy gépi intelligencia, egy fejlett jogi szoftver. De amikor azt kérdezzük ugyanezektől az emberektől, hogy »ki alkalmazza jobban a jogot?«, akkor teljesen megváltoznak az arányok, és a 60:30-as, a gép javára billenő arány azonnal átvált 60:30-ra az ember javára, mert az ember tudja jobban alkalmazni a jogot, mondják a megkérdezettek. Többségüknél nagyon világosan megjelenik, hogy mire tartják alkalmasnak a gépi tudást: tárgyi tudás összefoglalására, illetve alkalmazására abban az értelemben, ahogy egy szoftver felöleli a teljes jogi tudást. De az alkalmazás kérdésénél már olyan dolgok jelennek meg, hogy a kontextust mennyire tudja figyelembe venni, vagy értékelni egy egyedi ügyet. Itt már a beleérző képesség, az átlátó képesség emberi oldala is megjelenik, ami miatt világosan az ember szerepét tartják elsődlegesnek, és nem fogadják el, nem akarják a jogi típusú döntéseket a mesterséges intelligencia kezébe adni" – fogalmazott Török Bernát.

Hozzátette: azt lehet tehát mondani, hogy az emberek értelmi, de nem érzelmi segítséget vár a mesterséges intelligenciától, ez világosan látszik az adatokból. Minden olyan területen, ahol szaktudást, szakismeretet nyerhetünk és remélhetünk a szoftvertől, ott alkalmazhatjuk: jogi tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, orvosdiagnosztika, üzletviteli tanácsadás. Ám ahol az érzelmi oldal jelenik meg – pszichológiai tanácsadás, életvezetési tanácsadás vagy akár nevelési tanácsadás –, ott az ember szerepének a megkerülhetetlensége kerül előtérbe a felmérés adatai szerint.

Világszerte nagy vita zajlik a mesterséges intelligencia veszélyeiről, amelyek között azt is szokták említeni, hogy nagyon sok munkahelyet el fog venni. A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok ettől nem tartanak, de azt nem tudták a kérdőívvel felmérni, hogy ennek mi az oka.

"Hatvan százalék mondta azt, hogy nem tart az MI-től, hanem lehetőséget lát benne a saját munkája tekintetében, de ugyanígy válaszoltak akkor, ha más munkakörökre, más emberek munkájára kérdeztünk rá. Van persze korosztályos különbség: a fiatalok 75-80 százalékban lehetőségként tekintenek rá, a félelmük egészen kis arányban jelenik meg. Az idősebbek egy picit konzervatívabban állnak ehhez, és több a félelem. De összességében, társadalmi szinten is 60 százalék lehetőséget lát benne" – összegzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.